"És elvonult Izráel fiainak egész közössége
Szín pusztájából állomásaik szerint az Örökkévaló parancsára;
és táboroztak Refidímben, de nem volt víz, hogy igyék a nép.
Akkor perlekedett a nép Mózessel és mondta:
Adjatok nekünk vizet, hogy igyunk!
S mondta nekik Mózes:
Mit perlekedtek velem, mit kísértitek az Örökkévalót?"
II Mózes 17,1-2
"Érdekes megfigyelni azt a két nagy kérdést, amelyet a hitetlenség ebben és az előző fejezetben támaszt. Ezek teljesen azonosak azokkal, amelyeket magunkban és körülöttünk napról-napra észlelhetünk. "Mit együnk?" és "Mit igyunk?" (Mt 631). Nem halljuk ugyan a harmadik hasonló kérdést: "Mivel ruházkodjunk?" de a népnek a kenyér és víz miatt való zúgolódásában mégis benne van a puszta mindhárom kérdése. Ezek: "Mit?" "Hol?" "Hogyan?" A hit mindegyikre ugyanazt a rövid, de határozott választ adja: Isten!
Bár e sorok írója és olvasója egyaránt jobban megismerné e drága és tökéletes válasz erejét és teljességét. Bizony szükséges, hogy a megpróbáltatás óráiban emlékezzünk az apostol szavaira:
"Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni, sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni"
(1Kor 10,13)
Valahányszor nyomorúság köszönt reánk, meg lehetünk győződve, hogy a nyomorúság mellett ott van a menekvés is és nekünk csak megtört akaratra és hívő lelki szemre van szükségünk, hogy a kivezető utat meglássuk."
C.H. Mackintosh
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése