"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2012. február 5., vasárnap

Isten neve: A rejtőzködő Isten - 10. rész

A rejtőzködő Isten


Isten egyszerre elrejtőző és kitárulkozó Isten = olyan nagy, hogy nem tudja megmutatni magát a mi korlátaink miatt. Nem is akarja megmutatni magát, mert elnyomná szabadságunkat.
  

"Bár tudnám, hogy hol találom Istent! Elmennék a trónusáig,
eléje terjeszteném ügyemet, tele lenne szám szemrehányással,
hogy megtudjam, milyen szavakkal válaszol, és hogy megértsem, mit is mond nekem."
Jób 23,3-5

"Meddig tart ez, URam? Végképp megfeledkeztél rólam? Meddig rejted el orcádat előlem?"
 Zsolt 13,2

"Miért taszítasz el engem, URam, miért rejted el orcádat előlem?"
Zsolt 88,15

"Szépen megalkotott mindent a maga idejében,
az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta,
de az ember mégsem tudja felfogni Isten alkotásait elejétől végig, amelyeket megalkotott."
Préd 3,11

"Bizony, te elrejtőzködő Isten vagy, Izráel Istene, szabadító!"
Ézs 45,15

"A titkok az ÚRéi, a mi Istenünkéi,
a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink és a fiainkéi mindörökké,
hogy teljesítsük ennek a törvénynek minden igéjét."
5M 29,28

"Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami benne van,
aki mennynek és földnek Ura,
nem lakik emberkéz alkotta templomokban,
nem szorul emberi kéz szolgálatára,
mintha hiányt szenvedne valamiből;

hiszen ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent.
Az egész emberi nemzetséget is egy vérből teremtette,
hogy lakjon a föld egész felszínén;
meghatározta elrendelt idejüket és lakóhelyük határait,
hogy keressék az Istent,
hátha kitapinthatják és megtalálhatják,
hiszen nincs is messzire egyikünktől sem;
mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk.
Ahogy a ti költőitek közül is mondták némelyek:
Bizony, az ő nemzetsége vagyunk."
Apcsel 17,24-28

"Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat.
Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra.
Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam.
Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod.
Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni.
Hova menjek lelked elől? Orcád elől hova fussak?
Ha a mennybe szállnék, ott vagy,
ha a holtak hazájában feküdnék le, te ott is ott vagy.
Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék,
kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem.
Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz körülöttem a világosság:
a sötétség nem lenne elég sötét neked,
az éjszaka világos lenne, mint a nappal,
a sötétség pedig olyan, mint a világosság.
Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében.
Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy;
csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt."
Zsolt 139,2-14 

"Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti."
Péld 25,2
 
"Abban az időben megszólalt Jézus, és ezt mondta:
"Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura,
mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől,
és felfedted a gyermekeknek.
Igen, Atyám, mert így láttad jónak."
Mt 11,25

 "Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni:
amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra;
mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall,
és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek."
Jn 16,12-13
 
"Benne (Jézus Krisztusban) van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve."
Kol 2,3 


Olvasni való: Jób 38,1-42,6 ig

Lásd még: Várni című bejegyzésem
http://testveremnek.blogspot.com/2011/08/varni.html

Nincsenek megjegyzések: