Szekér a sorsunk
Két angyal húzza,
Nevet az egyik,
A másik már unja,
Fekszünk itt hátul
Altat a szél,
Ne siess kedves,
Van előttük még...
Menni, menni, menni, míg csak útra találsz.
Hagyni, hagyni, hagyni, hogy csak vigyen a vágy,
Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj.
És szemedben a jel,
Hogy látod, amit kell,
Szemedben a jel.
Arcodat néha,
Emeld a fénybe,
Halkul egy líra,
Ne legyen vége!
Mondd, amíg mondom,
Kezünk még kér,
Csak ennyit kell tudnod,
Míg hajt a vér...
Menni, menni, menni, míg csak útra találsz.
Hagyni, hagyni, hagyni, hogy csak vigyen a vágy,
Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj.
És szemedben a jel,
Hogy látod, amit kell,
Szemedben a jel.
Itt álltunk már mind,
És ettünk a fáról,
Hangos a szív ezen a nyáron.
Miénk az ég,
Ami mindig kék.
Csak ennyit kell tudnod,
Amíg hajt a vér.
Menni, menni, menni míg csak útra találsz.
Hagyni, hagyni, hagyni, hogy csak vigyen a vágy,
Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj.
És szemedben a jel,
Hogy látod, amit kell...
Menni, menni, menni míg csak útra találsz (Amíg hajt a vér...)
Hagyni, hagyni, hagyni, hogy csak vigyen a vágy,
Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj.
És szemedben a jel,
Hogy látod, amit kell
Szemedben a jel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése