Jézus Krisztus, a próféta

Mi az, amit a mindenek helyreállítása (újjá teremtése) alatt érteni kell?


     Izráel visszatérése Palesztinába (Ézs 11,11; Jer 23,3-8; Ez 37,21-25; Ám 9,14-15). Isten Izráel bűnbánata után visszaadja nekik a bűn miatt elvesztett országot.

     Dávid trónjának helyreállítása. Ezért született Jézus (Zak 12,8; Lk 1,78-79.)
Az Úr eljön az Ő népéhez, elfoglalja Dávid trónját, és királyuk lesz örökké. Ahogyan megíratott: "Ezek után megtérek és felépítem a Dávidnak leomlott sátorát, és annak omladékait helyreállítom és ismét felállítom azt, hogy megkeresse az embereknek többi része az Urat" (Csel 15,16-17.)

     A föld helyreállítása (Ézs 35,1; 18-19). Nem lesz többé átok a földön. Az emberek nem arcuk verejtékével eszik kenyerüket (Ézs 32,15; Jer 31,12). A termékenység megsokszorozódik. Ezékiel 47-ben azt olvassuk, hogy a fák az életfolyónál évente 12-szer hoznak gyümölcsöt. Az édenkerti állapot ismét helyreáll. Minden téren, a növényvilágban (Ézs 35,1; 41,18-19) és az állatvilágban (Ézs 11,6-8; 65,25) is előre nem sejtett változások lesznek. Az ember élete ismét eléri a patriarchális kort (Zak 8,4). Ebben a nagyszerű korban a százesztendősöket még ifjaknak mondják (Ézs 65,20-22). A betegséget és a gyengeséget nem ismerik (Ézs 24; 65,20). Akármilyen nagy lesz is ez a megígért áldás, mégis gyenge előképe annak a sokkal nagyobbnak, amely az új földön lesz. János azt mondja: "Ezután láttam új eget és új földet" (Jel 21,1; 2Pét 3,13), s valójában ez lesz majd minden dolog helyreállítása.

     A népek helyreállítása. Nemcsak Izráel, hanem a népek világa is, minekutána csődbe jutott, soha nem sejtett áldásidőnek néz elébe. A népek egy ideig fegyverkeznek (különösen a fenevad ideje alatt) és háborúznak egész a rettenetes armageddoni napig, ahol nemcsak a fenevad erejét és végét, hanem az igazi királyt, Jézust is látni fogják. Péter azt mondja a Csel 3,26-ban, "elsősorban" nektek. Az "elsősorban"-t azonban egy "végül"-nek vagy "utolsósorban"-nak kell követnie. Az "utolsósorban" a népek gazdag áldásidejére vonatkozik. Az egész föld megtelik Isten ismeretével! Akkor nem lesz már háború (Ézs 2,3; Mik 4,3; Agg2,22; Dán2,44), mert Krisztus fog uralkodni a földön.


Az út az áldásoknak e sokaságához

     Péter a Csel 3,19-ben beszél erről. Izráelt bűnbánatra szólítja fel, hogy bűnei eltöröltessenek. Inti, hogy higgyen a prófétáknak, különösen a legnagyobbnak, Krisztusnak (22-25). Idézi 5Móz 18,15-19-et és megmutatja, hogy Jézus Krisztus e prófécia beteljesedése. Mózes hatalmas próféta volt, mert Isten hívta el testvérei (Izráel) közül, hogy legyen közvetítője és szabadítója népének. Ő vezette ki testvéreit a rabszolgaságból, és vezette ki népét Egyiptomból. Végül Mózes volt az, aki látta Istent, beszélt vele, s tőle megbízásokat kapott (4Móz 12,8; 5Móz 34,10). Erre a Mózesre kellett volna hallgatnia Izráelnek, de nem tette ezt meg. Mennyivel inkább kellett volna hinnie a sokkal nagyobb prófétának, Jézus Krisztusnak! Ezért ismétli Péter itt is Jézus visszautasításának a következményeit (26). Jézus elsősorban nekik adatott, s vele együtt a bűntől és annak szomorú következményeitől való szabadulás. Ezért kellett volna nekik a sokkal nagyobb prófétát, Jézust hittel elfogadni, hogy Isten a régen ígért áldásokat nekik ajándékozhassa. Az ehhez vezető utat mutatta meg Péter: Megtérés Istenhez és hit a Jézus Krisztusban.


/G.R.Brinke: A túlvilágról, 192-194 old/