A lila köd

Folytatom a múltfeltárásom.

Anettnek írt levelem: 2007.11.13.

szia

nagyon örülök Neked!
Igen a pici apro csodákat is észre kell venni, mert azok is az Úrtól vannak.
Olyanok azok, mint apro gyöngyöcskék, amit a ruhánkra varr.:)
Dicsérd és magasztald Őt, mert nagyon szeretett Téged!:)
A fordításhoz kitartást! Folyamatosan imádkozom érted.

Márti barátnőmnek leírtam egy esetet, ami most elmúlt hétvégén történt velem.
Bemásolom neked is, hogy bátorodjék a szíved!!:))) de dicsekedni semmiképp nem akartam vele.:)

=
szombaton a következő esett meg velem.
Elindultam este hétóra után a Lidl-be. A Nap már lement.
A bolt néhány utcányira, kb. 10 percnyi gyaloglásra van tőlünk.
Nagyon sötét volt. Nem volt egy csillag sem az égen, a Hold sem világított.
Ezért "kamaszosan" így szóltam: "Uram, legalább egy csillagot adj nekem"
Gyalog voltam, mert mostanában szeretek sétálni.
Amikor kiléptem a kapun, egy lila ködfelhő jelent  meg a fejem felett.
Ahogy mentem mindig a fejem felett volt. Gyönyörű látvány volt.
De körülötte sötétség volt, és semmiféle fény megvilágítással nem lehetett magyarázni.
Ha gyorsabban mentem meg kellett várni, hogy utol érjen.:)
Így haladtam, és mielőtt a Lidl-höz értem, így szólt az Úr szívemben:
"Most elmegyek tőled"
És ekkor eltűnt a lila ködfelhő felettem.
Elmentem a Lidl bejáratáig, majd tovább mentem, mert mélyen rendülve voltam.
Kimentem a főútig. Ott sem volt a lila ködöm. Ekkor megálltam és szóltam magamban Istenhez.
"Ha arra gondolsz, amire én, hogy menjek ahhoz a lányhoz - katolikus - és ha ott lesz az utcájában
a lila köd elmegyek hozzá."
Elmentem tehát hat-hét percnyi gyaloglással a lány (fiatalasszony) utcájába . Befordultam.
És ím fejem felett ismét megjelent a lila ködfelhő.
Boldogan, de megrendülve lépkedtem.
Amikor a lány házához értem a lila ködfelhő megállt a lány háza felett.
Amikor kijött rögvest így kezdtem: " Bocsáss meg, nézz fel az égre, te is látod ezt a lila ködöt,
ami itt a házatok, fenyőfátok felett van." Ugyanis, azt hittem, hallucinálok. Felnézett.
És így szólt: "Igen, látom."
"Nos, ez kísért engem hazulról." - mondtam
"Nem akarlak kiábrándítani, de szerintem ez a város fényei." -mondta
Bementünk a házba, és így szóltam: "Szeretném, ha nem menne el a lila köd, hanem haza kísérne,
hogy látnád, az Úr az."
Azt mondta egy darabig haza kísér, hogy lássa.
Húsz percig voltunk a házban.
Akkor kiléptünk elindultunk egymás mellett és a lila köd felettünk, velünk jött.
A lány, körbe-körbe nézett felfele és azt mondta: "biztos meg lehet magyarázni, valami légköri jelenséggel."
Én azt mondta: "Nem, az Úr az."
Szóltam, hogy a főútnál, el fog menni, mert idefele is elment tőlem.
Kíváncsi volt. És ím, amikor kiléptünk a főútra, eltűnt felőlünk a lila köd. Még jött velem a lány,
kémlelte fent a vaksötétséget és azt mondta: "tényleg nincs most felettünk."
Majd percenként mondta ugyanezt.
Aztán elbúcsúztunk, hogy haza menjen, de kértem nézzen majd fel az utcájában, hogy fent lesz-e a köd, s követi-e, és megáll-e a háza felett.
A Lidl-t elhagyva, a lila köd újra megjelent felettem, és velem jött haza fele, a szél erősen szembe fújt velem, de a köd ennek ellenére követett, néha meg kellett várnom, mert lemaradt.
Amikor házunkhoz értem, a nagy fehér házunk felett megállt.

Másnap megkérdeztem a lányt, haza kísérte-e a köd. Szívemben reméltem, hogy igen.
Ő azt válaszolta: "Igen, jött velem, és a fenyőfánk fölött megállt."

Hálát adok az Úrnak, hogy eme eseményt nem egyedül éltem át, hogy szavam hazugságnak ne tűnjék.

Így történt, hogy ezek után elmentem egy katolikus misére.
De lelkemben, ennek már nagyon sok előkészítése volt az Úr részéről.

"Boldogok, akik hisznek."

sok puszi
bogi