"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2013. március 14., csütörtök

A busz



Nem erről akartam írni, de aktuális lett.

2013. február 08-án ezt álmodtam:

Épp busszal mentünk testvéremmel. Én a második sorban ültem, hátam mögött ült testvérem, előttem egy középkorú - 60 év körüli - férfi, feketében. A buszban sötét volt, pedig kint világos volt. 
Alig ültek a buszban.
A sofőr vezetés közben újságot olvasott, ami szét volt terítve a kormánykeréken.
Már ez is necces volt, hogyan lehet vezetés közben olvasni? De mi utasok nem törődtünk vele. Egyik helyről akartunk a másikra eljutni. Ez a sofőr eléggé pökhendi, beképzelt volt.
Aztán egyszer minden ok nélkül, felállt a sofőrszékéből, a menő buszon. Elindult hátrafelé a buszban.

De a busz ment tovább, sofőr nélkül. Épp egy domb tetejére értünk. A buszban nem volt pánik. Engem abszolút nem érdekelt az ügy. De ahogy a domb tetejére értünk érdekes lett számomra is a történet, egy kanyar következett. Az előttem ülő férfi felállt, lassan, nem sietve és nem pánikolva. Még oda sem ért a kormánykerékhez, a busz saját magától bevette a kanyart, a férfi még csak ment a kormánykerékhez, amikor látta, hogy az magától fordul. 
A férfi, azt gondolta 'jé ez a busz saját magától megy, az előző sofőrnek se kellett volna itt ülnie. Tehát ezért volt bátorsága az előző sofőrnek felállnia, mert tudta ezt.'

A férfi megnyugodott, és úgy döntött, a busz utasaira való tekintettel, hogy ők is megnyugodjanak, ezért beült a sofőri székbe, csak a látszat kedvéért. Felszabadultan, boldogan, - a felszálló utasok felé is - a legnagyobb  békével és szeretettel 'vezette' tovább a buszt, - nem úgy mint az előző - hanem úgy mint, aki teljes megbizonyosodással tudja, hogy Aki vezeti ezt a buszt, az jól vezeti, neki csak el kellett fogadnia ezt a megtisztelő helyet. Ő egy igen jó ember volt, - aki eddig csendben volt, talán ő se tudta magáról milyen kellemes ember - és örömmel foglalta el a helyet és maradt a székében.
Így aztán egészen más hangulat lett a buszon. A béke, az öröm, a felszabadult, megnyugvó ujjongás és a rácsodálkozás.

Tehát egy rövid ideig, vezetés nélkül maradt a busz. De mint utóbb kiderült ez csak látszat szerint volt vezetés nélküli idő. Isten - mindig is - maga fogta a kormánykereket, még ha ültek is ott ilyen-olyan sofőrök.

Álmom a katolikus egyházra vonatkozott. 

/Idáig ennek a bejegyzésnek eredeti ideje: 2013. február 12./

- - - o o o - - - 


2013. február 12-i hír:

"Február végén lemond XVI. Benedek pápa - közölte a Vatikán."

"Ez igaz?", "De miért?", "Beteg?" - A Corriere della Sera című olasz lap szerint a turisták ezt kérdezgetik a Szent Péter téren, ahol nagy értetlenség fogadta XVI. Benedek lemondásának a hírét. A pápa döntése a világ vezetőit is meghökkentette, még a Vatikán szóvivőjét, Federico Lombardit is meglepte a hétfői bejelentés. Angelo Sodano bíboros, a bíborosi kollégium vezetője "derült égből villámcsapásnak" nevezte XVI. Benedek bejelentését.


- - - o o o - - - 

2013. március 14.

És láss csodát!


Ferenc pápa, hát valahogy így 
láttam az álmomban, 
pont ezzel az életkorával,
mögötte ültem:





Az Argentínában, olasz bevándorlók gyermekeként született, Ferencként a pápai trónra lépő Jorge Mario Bergoglio egyesítő személyiség, aki elismert szociális érzékenysége miatt, viszont szigorúan ragaszkodik a konzervatív alapelvekhez. 
Szerényen él, busszal jár, turistaosztályon repül, és hiányzik a fél tüdeje. A jezsuita főpap az első nem európai pápa.


"Nincs olyan argentin, aki ne hallott volna róla. Szerény és visszafogott embernek ismerték, akinek azonban volt konfliktusa a politikusokkal, mert kritizálta a szegény réteggel kapcsolatos döntéseket, és támadta Cristina Fernandez de Kirchner (argentin elnök) politikáját. Népszerű ember, keveredett a néppel, földalattin utazott" - mondta róla Gustavo Martínez, aki szerint az emberek örülnek, mert jót tesz az országimázsnak.


- - - o o o - - -


Amalia elmesélte, hogy milyen volt látni, hogy gyermekkori szerelmét a világ 1,2 milliárd katolikusának vezetőjévé választották. “Megdermedtem a televízió előtt. Nem tudtam elhinni, hogy Jorge lett a pápa!” – mondta a hölgy. Megosztotta a latin-amerikaiak nagy reményeit az első régiójukból származó pápával kapcsolatban. A nő még a következőket mondta az új vallási vezetőről: “Ő egy jó ember, egy munkásosztálybeli család gyermeke. Remélem, el tud érni minden jót, amit a szívében is hordoz.”


- - - o o o - - - 


Lásd még másik álmom a pápával kapcsolatban:

http://testveremnek.blogspot.hu/2013/02/a-papa.html


---ooo---

Egy másik álom, mástól, ez is érdekes:
http://keskenyut.wordpress.com/2013/06/14/az-eljovendo-szellemi-tsunami-a-katolikus-egyhazban-j-lee-grady/



Nincsenek megjegyzések: