A Nap

Álmomban: dolgozni mentem, egy szokásos reggelen. A nap egészen délután egy óráig rendben ment, ahogy minden nap telik. Amikor is délután egy óra után, a Nap, mint égitest visszafelé kezdett haladni a pályáján. Kb ugyanannyi idő alatt, amelyben előre kellett volna mennie, kelet felé ment. Visszament egészen reggel nyolc óráig és ott megállt, majd teljesen elsötétedett, mintha letakarták volna valami zsákkal.

A Föld forgásában teljesen megállt.

Az emberek akkor megzavarodtak, mert nem tudták hogy most hány óra is van. Dolgozni menjenek vagy aludni? Amikor este nyolc órának kellett volna lennie, reggel nyolc óra volt. Ezért mindenki átállította az óráját, aszerint ahogyan a Nap az égbolton állt, reggel nyolc órára. Én akkor mentem hazafelé, a vonatállomásról, anyukámmal. Ő nyugtatott engem, "semmi baj nem lesz, minden rendben lesz, majd meglátod." - mondta. Ahogy mentünk az utcánkon, benéztem oldalt az egyik utcába, ahol a Hold - teli hold alakjában - egészen közel jött a Földhöz. Kb. húszszorosa (vagy nem tudom meghatározni hányszorosa, de nagyon nagy) volt a jelenlegi nagyságának, de nem zuhant a Földbe, mint ahogy rendesen a gravitációtól kellett volna, hanem lebegett, vakító fehérségében, mint egy rendes éjjel. Félelmetes volt.

Amikor felébredtem mély rettegés volt rajtam, nagyobb mint egy rémálom után, mert a jövőben megtörténő igaz dolognak éreztem. Ugyanakkor szokatlan volt ez a félelmem, hiszen az ÚR mindig kedvességekkel halmozott el - kényeztetett - engem álmaimban. 

Ezért az ÚRat kértem, ha Tőle volt ez az álmom, vegye el tőlem a félelmet, de emlékezzem az álmomra. Abban a pillanatban megszűnt a félelmem és rögtön visszaaludtam. Ez csoda volt. Reggel bizonyságként megőriztem az álmot magamnak és azt, hogy egy szavamra elvette tőlem a félelmem, tehát az Úr békességben fog megőrizni azokban a félelmes napokban is.

Amikor reggel felébredtem, teljes egészében emlékeztem az álmomra, arra, hogy megszabadított a félelmemtől, és hogy azonnal visszaaludtam. A Bibliában kikerestem az álmomhoz hasonló igéket. "Azokban a napokban, azután a nyomorúság után, a Nap elsötétedik, és a Hold nem fénylik." Mk. 13,24

"És lesznek jelek a Napban, Holdban és csillagokban és a Földön nemzetek szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog. Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, amik e Föld kerekségére következnek, mert az egek erősségei megrendülnek. És akkor meglátják az Embernek Fiát eljőni felhőben, hatalommal és nagy dicsőséggel. Lk. 21,25-27

"A Nap sötétséggé változik, és a Hold vérré, minekelőtte eljő az Úrnak ama nagy és fényes napja. És lészen, hogy mindaz, aki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik." Apcs. 2,20-21

bogi

Az alábbi cikket, teljességében a http://zsidok-keresztenyek.eu/honlap2/ találod meg.

Részlet:

Vérholdak és napfogyatkozások a 2014-2015-ös években bibliai jelek?

Vérholdak

Mi az a vérhold? Ez tulajdonképpen egy teljes holdfogyatkozás. Természetesen a totális holdfogyatkozásnál sem láthatatlan a Hold - sokkal inkább a barna-narancsszínű fény variációjában jelenik meg.

Az elkövetkező 2014-2015-ös években 4 vérhold lesz megfigyelhető, ami további évszázadokig nem fog bekövetkezni. A 16., 17., 18. és 19. évszázadokban nem volt e jelenség. A 20. században kétszer fordult elő, mégpedig 1949-50-ben Izráel államalapítása(!) (1948) után és 1967-68 Jeruzsálem felszabadítása(!) (1967) után.

E különös, négy egymást követő sorozata a vérholdaknak 2014-ben és 2015-ben következik be újra:

2014. április 15. és október 8.

2015. április 4. és szeptember 28.

Ezek érdekes tények és figyelemmel kellene követni, ha az ember tudja, hogy az Örökkévaló az égitesteket mint jeleket teremtette a számunkra. Ez egy nagyon ritka jelenség. Még figyelemre méltóbb az a tény, hogy minden alkalommal peszah/páska vagy szukkot/lombsátrak ünnepekor jelenik meg.

Napfogyatkozások

A 2015-ös év egy egészen különleges év lesz, mert két napfogyatkozás lesz benne: március 20. és szeptember 13. Ez az égi jel ezt az évet egyedivé teszi.

Bibliai kalendárium

A fentiekben megnevezett dátumok nagyobb jelentőséget kapnak, ha a bibliai kalendárium fényében tekintjük meg őket. Ez a bibliai kalendárium tulajdonképpen az Örökkévaló/JHWH kalendáriuma, amit sajnos sem a keresztények sem a zsidók nem követnek.

A mai zsidó kalendáriumot a 4-ik században a farizeusok számolták ki, azonban a 11-ik században vezették be, és idegen kultúrák elemeivel áthatottak, különösen a babiloni exil idejéből. Ez a zsidó naptár nem felel meg a bibliai naptár kritériumainak. A bibliai naptár kizárólag a Hold után irányul és úgy a holdévhez mint a napévhez orientálódik.

A legtöbb országban a Gregoriánus kalendáriumot használják, amit a 16. században készítettek és ez a Juliánus kalendáriumot váltotta fel a húsvét időpontjának problémája miatt. Ez a (Gregoriánus) kalendárium a Naphoz orientálódik.

A bibliai kalendárium alapján az év tavasszal az árpa érésekor kezdődik.

2.Móz. 12,2: Ez a hónap legyen néktek a hónapok feje! Első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között. (Ezen első hónap neve: Abib, jelenti az árpának azt az érettségi fokát, amikor pörkölve már ehető, de még nem aratás érett. Megj. ford.) A Bibliában ez a hónap az Abib kalászhónapnak van nevezve, és az Örökkévaló fontos ünnepeket rendelt el benne. Ebben a hónapban volt az első peszah/páska:

... A hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt. 2.Móz. 12,3

És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete estennen. 2.Móz. 12,6 És legyen ez a nap néktek emlékezetül, és ünnepnek szenteljétek azt az Örökkévalónak; örök rendtartásként nemzetségről nemzetségre. 2.Móz. 12,14

Az Örökkévaló ezen rendelkezését ugyanazon részben háromszor is megismétli 17-ik és 24-ik versek és mint "szolgálat!" nevezi meg. Ez nem csak Izráelre vonatkozott, hanem az idegenekre is, akik az Egyiptomból való kivonuláskor velük tartottak: Egy törvénye legyen az ott születettnek és a jövevénynek, aki közöttetek tartózkodik. 2.Móz. 12,49

További két ünnepét a bibliai kalendáriumnak a keresztények nagy része nem veszi figyelembe: Jom Kippur/Ki-engesztelés napja, és a Szukkot/Lombsátrak ünnepe.

A 3.Móz. 16,29-31-ben az Örökkévaló a Jom Kippur-al kapcsolatban beszélt Mózessel: Örökkévaló rendtartás legyen ez nálatok: a hetedik hónapban, a hónapnak tizedikén alázzátok meg lelketeket/magatokat (böjtöljetek) és semmi munkát ne végezzetek, se a benszülött, se a közöttetek tartózkodó jövevény. Mert ezen a napon engesztelés lesz értetek, hogy megtisztítson titeket; minden bűnötöktől megtisztultok az Örökkévaló előtt. Szombatok szombatja ez néktek, alázzátok meg azért leketeket/magatokat (böjtöljetek) - örökkévaló rendtartás ez.

3.Móz. 23,26-28: És beszélt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van. Szent gyülekezéstek legyen néktek, és alázzátok meg lelketeket/magatokat (böjtöljetek), és tűzáldozattal áldozzatok az Örökkévalónak. Semmi dolgot/munkát ne végezzetek azon a napon, mert engesztelésnek napja az, hogy engesztelés legyen érettetek az Örökkévaló előtt, a ti Istenetek előtt.

Ez egy különösen fontos ünnep, a sabbat sabbat-ünnepe! Ugyanebben a részben szól tovább az Örökkévaló: Szólj Izráel fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak tizenötödikén a lombsátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig. 3.Móz. 23,24

Lombsátorokban lakjatok hét napig, minden benszülött lombsátorokban lakjék Izráelben. Hogy megtudják a ti nemzetségeitek, hogy lombsátorokban lakattam Izráel fiait, a mikor kihoztam őket Égyiptom földéről. Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. 3.Móz. 23,42-43

A nemzetekből való hívők fel kell hogy ismerjék, e hét napon át tartó ünnep számukra is jelentőséggel bír, hiszen a jövőben az ő részükre is ünnep lesz: És lészen, hogy a kik megmaradnak mind ama népek közül, amelyek Jeruzsálem ellen jőnek: esztendőről esztendőre mind felmennek, hogy hódoljanak a Királynak, a Seregek Urának, és megünnepeljék a lombsátorok ünnepét. Zak. 14,16

Még egy észrevétel a bibliai kalendáriummal kapcsolatban: Mint mondottuk ez hold-kalendárium. A 2.Móz. 12,2-ben a következőt olvassuk: Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között. A héber szövegben hachodes újhold-at jelent. Ez a chadas szóból származik, ami megújítás-t jelent. Tehát az új év akkor kezdődik, amikor az újhold mint vékony sarló az égen látható lesz, mégpedig röviddel az árpa érés előtt, ami Izráelben kora tavasszal van.

Mivel a bibliai kalendárium és a bibliai ünnepek a holdciklusokhoz ill. az újholdakhoz igazodnak, szükséges, hogy figyelemmel kísérjük, ha a jelek a Holddal összefüggésben vannak.

Vérholdak és az Örökkévaló ünnepnapjai

A 2014-2015-ös években a vérholdak sorozata nem esik összhangba az általunk használt Gregoriánus kalendáriummal.

Ha azonban az összefüggést a bibliai kalendáriummal figyeljük meg, akkor valami megdöbbentőt fedezünk fel! Mindegyik dátum bibliai ünnepre esik!

2014-ben két teljes vérhold (totális holdfogyatkozás) lesz: április 15-e és október 8-a. Az április 15-e pontosan 15 nappal azután jön miután a Hold 'megújult', mert március 30-án lesz újhold. Az újhold látható megújulása, azaz a vékony holdsarló, a következő napon, 2014. március 31-én lesz látható. 15 nappal később április 15-én van a páska ünnepe. Tehát a páska ünnepe 2014. április 15-én lesz, és ezen a napon megjelenik a Hold vérvörösen!

Most a 2014. október 8-ai, ezen év második vérholdjával foglalkozunk. Ez a nap a hetedik holdciklus (ill. hetedik hónap). Pontosan e napon október 8-án van a szukkot/lombsátrak ünnepe! Ezuttal ugyancsak egy vérhold szignáljával!

És nem csak ez: A következő évben ugyanezek a vérholdak ugyanezeken az ünnepnapokon lesznek! Ezenkívül röviddel ezelött, március 20-án egy totális napfogyatkozás lesz!

Ezen a helyen itt az ideje annak, hogy e két - páska és szukkot/lombsátrak - ünneppel foglalkozzunk.

Mint előzőleg már említettük, a páska az a nap, amikor minden család Egyiptomban egy bárányt levágott. A vérét felkenték az ajtófélfára és a homlokfára. Az Örökkévaló népe ette e báránynak a húsát - az őrködés éjszakáján - mégpedig nem egy kulináris ünnepi étkezésként - hanem a szabadulás várakozásában. És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és botjaitok kezetekben. És nagy sietséggel egyétek azt. Mert az Örökkévaló páskája ez. 2.Móz. 12,11

Később Jesua mint a páska-bárány beszélt magáról; az Ő vére amit értünk ontott, védelmünk az éjszakában, amikor az Örökkévaló ítéletét Egyiptom istenein - azaz e világon - végre hajtja. A páska szó jelentése: Isten ítélete áthalad - ami jönni fog. Ezek a vérholdak jelek lennének arra nézve, hogy az ítélet közel van?

A szukkot/lombsátrak ünnepe ellenben az öröm ünnepe, hiszen a termés betakaríttatott! 5.Móz. 16,13 Hét napon át ünnepelnek és a nyolcadik nap egy pihenőnap 3.Móz. 23,36

Az ünnep utolsó nagy napján pedig felállt Jesua/Jézus és kiáltott, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jőjjön én hozzám, és igyék! Aki hisz én bennem, amint az Írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. Ján. 7,37-38

A 2015-ös évben mindegyik vérholdat egy napfogyatkozás jelenti be. Van-e jelentősége ezen égi jelek e különleges halmozódásának?

Bibliai kijelentések és előrejelzések az égi jelekről

Lásd, az Örökkévalónak napja jő szörnyű búsulással és izzó haraggal, hogy a Földet kietlenné tegye, és annak bűnöseit elveszesse arról. Mert az ég csillagai és csillagképei nem ragyogtatják fényöket! Sötét lesz a nap feljövetelekor, és a Hold fényét nem tündökölteti. És meglátogatom a Földön a gonoszságot, és az istenteleneken az ő bűneiket, és megszüntetem az elbizakodottak kevélységét, és az erőszakoskodóknak gőgjét megalázom. Ézs. 13,9-11

Megremeg előttük a Föld, és megrendülnek az egek; a Nap és Hold elsötétednek, a csillagok is bevonják fényüket. És megzendül az Örökkévalónak hangja az Ő serege előtt, mert felette nagy az Ő tábora; mert hatalmas az ő Szavának végrehajtója. Bizony nagy az Örökkévalónak napja és igen félelmetes! Ki állhatja ki azt? Joél 2,10-11

A megújított szövetség írásaiban mondja Jesua a Máté 24-ik részében, ami 'Kis Jelenések/Kinyilatkoztatások'-ként is ismeretes:

Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek.

És akkor megjelenik az Ember Fiának jele az égen; és akkor sír az ország (Izráel!) minden nemzetsége, és meglátják az Embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. Máté 24,29-30

Azután láttam, mikor a hatodik pecsétet felnyitotta: és egy nagy földrengés lett, és a nap fekete lett mint a szőrzsák, és az egész Hold olyan lett, mint a vér; Jel. 6,12

Márk újra idézi Jesua kijelentését: De azokban a napokban, azután a nyomorúság után, a Nap elsötétedik, és a Hold nem fénylik, Mk. 13,24

Lukács ugyancsak tudósít erről: És lesznek jelek a Napban, Holdban és csillagokban és a Földön nemzetek/pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog. Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, amik e Föld kerekségére következnek, mert az egek erősségei megrendülnek. És akkor meglátják az Embernek Fiát eljőni felhőben, hatalommal és nagy dicsőséggel. Lk. 21,25-27

Szokkot/lombsátrak ünnepén idézte Péter Joél próféciáját: 20. A Nap sötétséggé változik, és a Hold vérré, minekelőtte eljő az Úrnak ama nagy és fényes napja. És lészen, hogy mindaz, aki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik. ApCs. 2,20-21

A Jelenésekben János kibővíti ezt a próféciát: Azután láttam, mikor a hatodik pecsétet felnyitotta: és egy nagy földrengés lett, és a nap fekete lett mint a szőrzsák, és az egész Hold olyan lett, mint a vér; És az ég csillagai a Földre hullanak, miképen a fügefa hullatja gyümölcseit, mikor nagy szél rázza. Jel. 6,12-13

A 2014-2015-ös napfogyatkozások és vérholdak hogy mit jeleznek nem tudjuk. Azonban nagyon figyelemre méltó, hogy az Örökkévaló ünnepeivel összhangban állnak, mely ünnepeknek jelentőségük van az utolsó napokban. Figyeljünk az idők jeleire!

Forrás: Kol Hesed

Fordította: Katharina Becker

Isten nevei: Örökkévaló - 1. rész

 Örökkévaló /Él-Ólám/:

"Vagyok, aki vagyok." /Jehova-Jahve/
"Majd azt mondta: Így szólj Izráel fiaihoz: A Vagyok küldött engem hozzátok."

(2Móz 3,14) Mózesnek a csipkebokorban kijelentett Istennek Neve.

"Aki van, aki volt, és aki eljövendő"

/Aki van, aki volt, és aki lesz, vagyis: Örökkévaló /

(Jel 1,4) János apostol jelenéseiben kijelentett Istennek Neve.

"Alfa és Ómega" (Jel 1,8)

"Kezdet és Vég" (Jel 21,6)
"Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég."
(Jel 22,13)

"Ezt mondja az ÚR, Izráel királya és megváltója, a Seregek URa:
Én vagyok az Első és az Utolsó, rajtam kívül nincs Isten."
(Ézs 44,6)

"Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az ÚR?
Ő a földkerekség teremtője, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen."
(Ézs 40,28)

"Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó Isten!"
(Zsolt 90,2)

"Király lesz az ÚR mindörökké, a pogányok pedig kivesznek országából."
(Zsolt 10, 16)

"De az ÚR az igaz Isten, élő Isten, örökkévaló Király!
Háborgásától megrendül a föld, nem bírják el bosszús haragját a népek."
(Jer. 10,10)

"URam, neved örökkévaló, URam, téged fognak emlegetni nemzedékről nemzedékre."
(Zsolt 135, 13)

---

145. Zsoltár
Dávid dicsérete

Magasztallak téged,
Istenem, királyom,
áldom nevedet mindörökké.
Mindennap áldalak téged,
dicsérem nevedet mindörökké.

Nagy az ÚR, méltó, hogy dicsérjék,
nagysága felfoghatatlan.
Nemzedékről nemzedékre
dicsérik műveidet,
hirdetik hatalmas tetteidet.
Fenségeden, ragyogó dicsőségeden
és csodálatos dolgaidon
én is elmélkedem.

Elmondják, milyen félelmes hatalmad,
én is felsorolom nagy tetteidet.
Áradoznak, emlékezve nagy jóságodra,
és örvendeznek igazságodnak.
Kegyelmes és irgalmas az ÚR,
türelme hosszú, szeretete nagy.
Jó az ÚR mindenkihez,
irgalmas minden teremtményéhez.
Magasztal, URam, minden
teremtményed,
és híveid áldanak téged.
Elmondják, hogy országod
milyen dicsőséges,
és beszélnek hatalmadról,
megismertetve az emberekkel
az ÚR hatalmas tetteit,
országa ragyogó dicsőségét.

Országod örökkévaló ország,
uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart.

Támogat az ÚR minden elesettet,
és fölegyenesít minden görnyedezőt.
Mindenki várakozva néz rád,
és te idejében adsz nekik eledelt.
Kinyitod kezedet, és kielégítesz
minden élőlényt kegyelmesen.

Az ÚRnak minden útja igaz,
és minden tette jóságos.
Közel van az ÚR
mindenkihez, aki hívja,
mindenkihez, aki igazán hívja.
Teljesíti az istenfélők kívánságát,
meghallja kívánságukat,
és megsegíti őket.
Megtartja az ÚR
mindazokat, akik őt szeretik,
de a bűnösöket mind elpusztítja.
Az ÚR dicséretét hirdeti ajkam,
áldja mindenki az Ő szent nevét
mindörökké!

Isten nevei

   Már nem is tudom, hogyan keveredtem oda, hogy Isten nevéről gondolkozzam. Olvastam valahol, hogy a JHWH név - amelyet nem lehetett kimondani senkinek, csak a főpapnak, a nagy engesztelési napon, akkor is csak tízszer, egyesek szerint lehetséges, hogy elírták a Bibliában /az Ószövetségi részében a Tórában/. Valójában tehát nem JHWH, hanem YAH. Ennek kiejtése stb. ismét tudományos teológus vizsgálat. Mivel sem teológus nem vagyok, sem rabbi, és magyar leírást erről nem találtam, nem is okoskodtam tovább magamban. Hiányos angol tudásommal pedig nem vágok neki ennek a nagy feladatnak. Annyi azonban mintha kiviláglott volna, hogy mintha lennének a hívők között a JHWH -isták, és a YAH -isták. (hogy legyen még egy valami, ami szétválasztja őket.)
(Lásd erről Komesz Mátyás véleményét: http://testveremnek.blogspot.hu/2013/06/isten-nevei-jhwh-vagyok-22-resz.html)

Isten Neve, amely névben teremtetett az egész világ mindenség, szent. De én, egy egyszerű ember, honnan is tudnám megmondani, hogy most mi az igazság, mely nevet jelentette ki Isten önmagáról? Még héberül sem tudok, hogy átláthatnám, megérthetném azt akit szentnek tisztelek, valójában a nevében is megszenteljem. Nem üdvösség kérdése, hogy tudjam az igazságot. Sem az, hogy valakinek a pártjába beálljak. Ha lelkemben nem tudom Istent Istenként imádni, lényegtelen, hogy azon a Szent neven nevezzem, vagy egyikkel a sok másik közül. Vannak, akik nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a név kimondásának, vagy nem kimondásának. Egyesek ki sem ejtik Isten nevét. Miképpen ez a zsidóknál szokás. A szent kimondhatatlan Nevet, más nevekkel helyettesítették a szövegekben, mint például az Elohim, Adónáj.

Ebben a kutatásomban jutottam el arra a gyerekes, naiv gondolatra, hogy az az ismeretlen szó, amelyet Isten dicsőítésére használunk, és minden nyelven egyet jelent a Hallelujah. Tehát, ha valamelyik elméletet elfogadnám, akkor a hallelu-yah levezetéséből, a YAH, mint Isten neve.
Sajnos nem tudom, melyik nevet nem lehetett/lehet kimondani, mert annyira szent. Ellenben bizonyos, feleslegesen nem szabad mondogatni Istennek egyetlen nevét sem. "Ne mondd ki hiába Istenednek, az ÚRnak a nevét, mert nem hagyja az ÚR büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét!" 2Móz 20,7

Szerettem volna ennek az igazságnak utána járni, és már megint elakadtam, a kevés magyar anyagnak köszönhetően. Konklúziónak azt vontam le, hogy egyrészről, az isteni dolgokban eredendően homályosan látunk, a keresztények ezáltal is megosztottá válnak. Azt hitetve el ki-ki magával, hogy ha tudni vél valamit azáltal több, többre képes, igazabb, jobb, szentebb, mint más keresztény.  Másrészről, Isten kimondhatatlan nevének lényegi tudása, nem tartozhat a miszticizmus tárgy körébe sem. Távol álljon, hogy az Igazságot ezért kutassuk. Vagy, hogy fogalmakat, tárgyakat, neveket, rítuálékat vallásos csodaszerként felavassunk magunkban.

Isten a nevei által önmagát jelenti ki az emberek számára. A neveknek ugyanis van egy jellemzőjük. Viselőjükről adnak pontos leírást. A tudatosan felvett, kinyilvánított nevek, pedig még erősebben hatnak. A személy azon tulajdonságaira utalnak, amelyeket ő bizonyosan birtokol, birtokában van, bírja, amellyel tulajdonságilag azonos. Jelentéseivel Isten körülírja magát. Egyik név sem teljes önmagában, ezért használ többet, hogy teljesebb képet kapjunk Őróla. Isten önmagáról tesz bizonyságot beszédeivel, csodáival, parancsaival és a neveivel. Ezért érdemes ízlelgetni, megérteni Isten neveit, engedni, hogy hasson ránk. Istent soha senki sem látta. Hogy milyen Ő, arról csak az alapján tudunk nyilatkozni, hogy megismerjük kijelentéseit önmagáról. Amennyit megenged megismerni Önmagából, annyit igyekezzünk meg is ismerni, nevei által is. Kaland, öröm, és bölcsesség, utánajárni a Bibliában.

   Istennek legalább 245 ismert neve van. Érdekes lenne itt mindet felsorolni, de elvesznénk. Nem is célom, az összes nevet felsorolni. Úgy érdemes ezzel foglalkozni, ha rögtön a történetet, vagy az igehelyet is elolvassuk hozzá, amikor kijelentette azt a nevet. No persze nem akarom leírni az egész Bibliát. :) Ezért rövid leszek, megadom az Igehelyet. A neveknek magam jártam utána. A Bibliai Nevek és fogalmak szakkönyv leírása sokszor nem elégít ki. Isten adjon nekem erőt, hogy befejezzem eme munkámat, szépen és igényesen. Sok időt igényel tőlem, de megéri, mert örömöt és ismeretet ad. Egyébiránt pedig régi vágyam teljesül vele.

Érdekességként pedig még annyit, mi is, akik Őt követjük fogunk kapni egy új nevet. Amelyet senki más nem fog tudni, csak Ő. Milyen szép és érdekes. Én is fogok tudni egy titkos nevet Róla, és Ő is fog tudni rólam.

"Aki győz, annak adok az elrejtett mannából, adok neki fehér kövecskét is,

és a kövecskére írva új nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja."

Jel 2:17

bogi

Izrael helyreállítása

Izrael - az ókorban és a mai nap is - várja a királysága helyreállítását. Jézus Krisztusban, saját hívei, tanítványai nem csak a Megváltót, de Izrael Királyát is látták. Várták, hogy Jézus az Atyától származó hatalmánál fogva kezébe veszi az uralmat.
A keresztre feszítése, vagyis a halála, ennek a királyságnak a reménységétől fosztotta meg a zsidó népet, illetve azokat, akik Tőle várták hogy Király legyen. Az emmausi tanítványok elbeszélése képezi le a legjobban ennek a várakozásnak a hevességét, és a tanítványok csalódottságát.
"Az, ami a názereti Jézussal esett, aki próféta volt, szóban és tettben hatalmas Isten és az egész nép előtt; hogyan adták át a főpapok és a főemberek halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg. Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt." Lk. 24:19-21

"Amikor együtt voltak, - a tanítványok és Jézus - megkérdezték tőle: "Uram, nem ebben az időben állítod fel újra a királyságot Izráelnek?" Így válaszolt: "Nem a ti dolgotok, hogy olyan időkről és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett." Apcsel 1:6,7

Jézus itt nem azt mondta, hogy nem Ő a király. Hanem, hogy még most nem marad közöttük, mint király. A földi uralom helyreállítása más időkre van elrendelve.

"Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig." Apcsel. 1:8

A kegyelem idejét éljük. "Így szól az én Uram, az Úr: aki összegyűjti a szétszóródott Izráelt: Még gyűjtök azokhoz, akiket összegyűjtöttem!" Ézs. 56:8

Az Úr kegyelméből, azok, akik nem voltak Isten népe, Isten népe lesz. A pogányok népei közül, mindazok akik hisznek Jézus nevében, vérének erejében, üdvözülnek. Ezért szólítja fel Jézus a feltámadása után a tanítványait:
"Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik." Márk 16:15,16
Mindez azért, hogy teljes legyen az üdvözültek száma. Beteljék Isten népének a száma. Ennek az időnek a végét pedig egyedül az Atya tudja. Ezért éljük a kegyelem idejét, Atyánk végtelen hosszútűrőségéről, szeretetéről és türelméről árulkodik az a tény, hogy Jézus - még kétezer év után is - nem jött vissza. Noha - a jelenlévő világ gonoszsága miatt - mi magunk is sóhajtozva vágyunk már Isten királyságában élni, ez a kegyelmi idő, jó reménységre, Jézustól kapott munka számunkra, hogy hirdessük az Igét.

Jó az Úr!

Hogy Izrael mennyire várja királysága helyreállítását nem mese. Amiről csak én tudok negyven történet, amikor hívő zsidó rabbik és velük együtt a zsidó nép is, megtalálni vélték királyukat /egyben a Messiást is/ amely emberekről később persze mind kiderült, - sok áldozat, és fájdalom után - hogy nem azok voltak. A leghíresebb esete ennek, Simon bar Khoba.
A Messiás/Király ígéret Istentől származik. Tehát a rabbik ezirányú keresése jogos. A zsidók, Jézus Krisztusban - még eddig - nem ismerték fel Királyukat/Messiásukat, noha valójában az. (Sokan felismerték közülük - http://www.zsidok-keresztenyek.eu/ ajánlom szeretettel ezt a honlapot)

Jézus a Zsidók Királya. Meghalt, feltámadt, megjelent a tanítványoknak, elküldte őket Ő Róla bizonyságot tenni, és felment az Atya jobbjára. Onnan jön el, akkor, amikor az Atya úgy rendeli. Valóban helyreállítja Izraelt! És ezer évig uralkodik a Földön, azokkal akiket erre kiválaszt.

Áldott legyen az Ő neve!

bogi

Krisztussal

"Ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy vele együtt élni is fogunk."
Róma 6,8

"A keresztségben vele együtt eltemettek benneteket, és vele együtt fel is támadtok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta őt a halottak közül. És titeket is, akik halottak voltatok vétkeitekben és bűnös valótok körülmetéletlenségében, ővele együtt életre keltett megbocsátva nekünk minden vétkünket."
Kol 2,12-13

"Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk."
Róma 8,17

"Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?"
Róma 8,32

"Mert tudjuk, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, az Jézussal együtt minket is feltámaszt, és maga elé állít veletek együtt."
2Kor 4,14

"Mikor Krisztus a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben." Kol 3,4

"Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt."
1 Thessz 4,14

"Igaz beszéd ez: Ha vele együtt haltunk meg, vele együtt fogunk élni is. Ha tűrünk vele együtt fogunk uralkodni is. Ha megtagadjuk, ő is megtagad minket."
2Tim 2,11-12

"Jézus mondja: Aki győz, annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónusomon, mint ahogy én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő trónusán."
 Jel. 3,21

"És láttam trónokat: helyet foglaltak rajtuk, és ítélő hatalmat kaptak azoknak a lelkei, akiknek a fejüket vették a Jézusról való bizonyságtételért és az Isten igéjéért; akik nem imádták a fenevadat, sem az ő képmását, és nem vették fel az ő bélyegét a homlokukra és kezükre: ezek életre keltek és uralkodtak Krisztussal ezer esztendeig. A többi halott nem kelt életre, míg el nem telt az ezer esztendő. Ez az első feltámadás. Boldog és szent az, akinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak, hanem az Isten és a Krisztus papjai lesznek, és vele fognak uralkodni ezer esztendeig."
Jel 20:4-6

Az ezer év után:

"Láttam egy nagy fehér trónust és a rajta ülőt: színe elől eltünt az föld és az ég, és nem maradt számukra hely. És láttam, hogy a halottak nagyok és kicsinyek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe irottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint.
... Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették."
Jel. 20:11-15

"És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé. És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy mennyasszony, aki férje számára van felékesítve. Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: "Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük, és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak." A trónuson ülő ezt mondta: "Íme, újjáteremtek mindent." Jel. 21:1-5

S vajon

mit nem adott meg nekem az Isten?

s bármit kérhetek.

  

egészen összenőttem Atyámmal. Az én Uramban.

Most azt tanítgatja, hogy vasvesszővel terelgeti majd a népeket, s én is Vele együtt futok le Gileád hegyeiről.

A hűs reggeli friss levegő átjárja sejtjeimet. Vele szárnyalok le a friss vizekhez, a zöld réteken, hogy szeretettel terelgessem a népeket.

  

Egészen megtanítja, hogy ember vagyok. Pállal tanítja nekem, hogy mindent nekem adott, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszek. Ez az egész földi emberi létem jelenleg, origó előtti.

A kezdet, Vele jön el, amikor eljön, hogy Kezébe vegye a Földet, mint Király, s uralkodjon a népeken.

Amit most élek testben, nem említtetik... még erényeim, bűneim se, nem lesz mire büszkének lennem, mert az Ő Vére, mindent elmos.

Bizony most: halott vagyok, Őbenne. Már most. S bár élek, s Őbenne élek, de cselekedeteim, sem a jók, sem a rosszak mit sem érnek Ő előtte.

S dalom?

Mikor keresem Őt?

  

Amikor keresem Őt, Ő jön, Lelkével. Életre kelt engem. Megöntözi Szívem.

  

S, hogy milyen értéket kaptam én, akkor döbbenek rá, amikor szegény értelmi sérült gyermekeinket becsatolom az autóban.

Vagy amikor becsukom magam mögött az ajtót ahogy az ágybanfekvő gondozottamtól eljövök. Ő mit sem változik. S én minden nap új életre kelek, az Úr kegyelméből.

A Lélek jön, és megérinti azokat, aki kívánják. Vannak, akik kívánhatnák, de nem kérik Őt. S vannak, akiknek még esélyük sincs, hogy Istenhez fohászkodjanak. Micsoda kegyelem, hogy értelmileg egészségesek vagyunk! Hogy mindezekről tudunk gondolkozni.

A Lélek jön. Az ember se nem jó, se nem rossz Isten előtt. Őt nem érdeklik erényeink, mert az ember szíve ifjúságától fogva gonosz. Egyetemben elhajoltunk Istentől. Önmagunktól nem tudunk jók lenni, hogy valami érdemet szerezhetnénk. Még, ha meg is feszítenénk önmagunk, akkor is lehetetlent kérnénk, hogy jónak lásson minket.

Ha Jézust hívjuk szívünkbe, az Ő vére által, egészen mást lát a mi Atyánk. Már nem minket. Hanem Jézus szent szívét, gondolatait, cselekedeteit, érdemeit látja bennünk.

  

Ha rám néz az én Atyám, Jézust látja én bennem. És én elbújva az Ő szárnyai alatt, engedem, hogy védelmezőn elringasson. Bizalommal vagyok az Ő kezében. Egyik nap a másik után, várakozásban telik. Amikor végre megszülethetek az Ő királyságában, az új testemben. Hogy végre Ővele egy lehessek, Megmentőmmel, Királyommal és Testvéremmel. Hogy végre nyilvánvalóvá legyen, előttem is, mivé lettem, hogy Isten dicsősége, felragyoghasson rajtam. Hogy végre elkezdhessem az Életem, Ővele az Ő Királyságában.

  

Olyan hálás vagyok a Léleknek, amely jön, és minden nap, megöntözi szívemet. Új gondolatokat jelent ki az én Atyámról, és az én Uramról.

Csillagoktól a Földre vezet.

  

Jöjj el Uram!