Az igaz szeretet, és mégis: ÉLÜNK

Nekem egy istállóban kell laknom...

De a tetőn, a műholdkép, felülről Jézus arcát mutatja. 

Arca Keletre néz.

---

Na, vagy én leszek a világ legnagyobb kópéja. 
Mint ők:

Vagy lehet valami más leszek:

Biztos nem tudtad, hogy Ézsaiás próféta az egyik kedvenc prófétám.
Mindig Jeremiást mondtam neked.
Igen. Jeremiás elhívását kaptam...
de Ézsaiást szeretem a legjobban.

Ma elolvastam ezt a régi bejegyzésem:
http://testveremnek.blogspot.hu/2011/11/ezsaias-profeta.html
Szeretem a filmeket is benne.

---

Annyi minden kavarog a fejemben...
Mert annyi rész van bennem, és olyan sok mindent kell egyszerre feldolgoznom.

Gondolkozom Babilón gazdagságáról is, (jaj utólag így olvastam félre: fogságáról), ami semmivé lett...
Minden ember dicsősége, örökre elmúlik.

---

Én egy istállóban lakom...

---

Egyszer azt álmodtam, hogy ...

Házam alatt, szintek vannak...
Végigjártam mindet.

... a legporosabb szinten, besütött a Nap...

Földből volt a padló, földből volt a fal.
Mint az én házam, amiben lakom....
De tényleg!
Vályog!
Szerinted hányan hiszik el azt, amit írok?
 (Pedig minden igaz benne!) 

Szóval, ahogy álmomban álltam ott, ezen a szinten, a sötétből, a fal mögül hirtelen egyetlen egy lépéssel kilépett valaki...
Előtte már végigjártam minden szintet.
Volt gazdag, volt ilyen, volt olyan, mindenféle...
de csak itt lépett ki Valaki a fal mögül.

Megdöbbentem,
hirtelen megkérdeztem tőle:
"Hát te ki vagy?"

Hosszú fehér ruhában volt, nyugodtan állt, keze a falon nyugodott.
A Nap sugarába állt, hogy lássam...
a por jól kivehető volt körülötte...

Ez egy szegény hely volt, a legszegényebb...

A porban.
Csak ott sütött be a Nap...
Csak ott volt Ő.

---

Szóval az álmomban, azt válaszolta ez a Férfi:

"Én vagyok a Szintek URa"

---

Micsoda név ez?
Felébredtem.
Ki volt Ő?

Ez az álmom rövid volt. Négy éve álmodtam.

---

A valóság 2013. Ma.
... most nálam minden csupa por.
A felújítás miatt.
Az ablakrés készítése közben nagy por volt.

Minden dicsőség elmúlik, és mindig mindent újra kell csinálni.
(Nem árt néha körbejárni a házat)

A falunk, hogy nem dőlt ki, csoda.
Tehát, mert az ÚR keze nyugodott rajta. Ő tartotta a falamat.
Ki hiszi ezt el nekem?
(Áh! )

Most már egy új ablakom is lett, Keletről, minden reggel gyönyörűen besüt rajta a Nap.
Mint akkor álmomban, ... egy fénysugár Keletről.

És most, kilépett a fal mögül Ő, megmutatta, itt a napsütésben:
Ő volt az, aki megőrzött engem, és Ő van ezen a poros szegényes szinten.

Neki tetszenek az istállók. (Ott született )
Tetszenek Neki a szegény, becsületes emberek, akik Őt keresik.

---

De én mégis: oly magányos vagyok.

---

Rám ragadt az út pora.
Ahol én járok, az poros, szegény hely.

Én akartam.
Ott lenni, ahol Ő van.
És a végtelenségig becsületes lenni.

Na, ha ezért megvetnek! Vállalom.

---

De én mégis: oly magányos vagyok.

---

"Igazságod jár előtted."

"Én az ÚR járok előtted."

De jó lenne hinni Uram, ugye itt vagy előttem?

"Homályod olyan lesz, mint a déli napfény..."

Ezt a következő Igét is kaptam, amikor megtértem:

"Falat emelsz a régiek által lerakottakra.

A rések befalazójának neveznek, aki ősi romokat tesz újra lakhatóvá..."

Még nem mondtam neked.
Eddig nem is értettem, hogy teljesedhetne be a jövőben?

Talán kapizsgálom: semmi se lehetetlen.

 Őseim által rakott fal:

A kész mű, 

befalaztattam.

Tehát ez az Ige is kipipálva.
De hol van Ő?
Aki tartotta a falam.