Ézsaiás 40,11-18

Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, 
karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, 
az anyajuhokat szelíden terelgeti. 

Ki mérte meg markával a tenger vizét, 
ki mérte meg arasszal az eget? 
Ki mérte meg vékával a föld porát, 
ki tette mérlegre a hegyeket, 
és mérlegserpenyőbe a halmokat?
Ki irányította az ÚR lelkét, 
ki volt tanácsadója, aki oktatta? 
Kivel tanácskozott, 
ki világosította fel őt? 
Ki tanította meg a helyes eljárásra, 
ki tanította tudományra, 
és ki oktatta értelmes cselekvésre?
A népek olyanok előtte, 
mint egy vízcsepp a vödörben, 
annyit érnek, mint egy porszem 
a mérlegserpenyőn, 
a szigetek egy homokszemnek számítanak.
A Libánon fája nem elég a tűzre, 
állata nem elég az égőáldozathoz. 
A népek mind semmik előtte, 
puszta semmiségnek tartja őket. 
Kihez hasonlíthatnátok az Istent?