"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2016. január 17., vasárnap

Lk 22,28


"Ti vagytok azok, akik megmaradtatok velem kísértéseimben."

Milyen fontos, hogy kik maradnak meg mellettünk, Krisztusban.
Vízválasztó. Sorsdöntő.

"Uram, 
kész vagyok veled menni akár a börtönbe, vagy a halálba is!" 

Milyen fontos, ha valaki ezt tudja mondani Krisztusnak.

Milyen fontos, ha valaki ezt tudja mondani Krisztusban a testvérének is.

Milyen áldozatkész szeretet az. A Szeretet Istenének gyermeke. Mely a saját vérét adja érted testvérem. Áldozatot hoz érted, mert szeret téged. Önmagát nem kímélve, segít neked.

Milyen jó dolog volt megmaradni Krisztus mellett kísértéseiben. Milyen jó, megmaradni testvéreink mellett. Mert szeretjük őket. Mert hálásak vagyunk azért a szeretetért, amely áldozatot hozott értünk.
Csendes, igaz szeretet az, könnyeinkkel mosni Krisztus lábát. Mert tudtuk hová megy. Miért. Kiért. Tudtuk értünk teszi. Minket szeret. Nem önmagáért, nem a saját dicsőségéért, hanem értünk!

  Mindenét megosztja velünk. Miénk lesz az Ő királysága. Mert szeret minket.

Én, az ÚR, nem változtam meg, de ti is Jákób fiai maradtatok! 
Mal 3,6


Vigyázzunk testvéreim elhivatásunkra! Szeressük egymást. Ahogy Krisztus is szeretett minket.

A Szeretetért. A Szeretet maga a Cél.
A börtönben, a halálban együtt a Szeretettel. 
Hűséget esküdtünk, szövetséget kötöttünk a Szeretet Istenével.
Vele megyünk. Vele tartunk és Ő velünk marad.
Uram!
Nem volt kérdés:
Veled megyünk.
A Te drága véred, a legdrágább nekünk.
Te vagy számunkra a legelső, a legfontosabb.
Nem felejtjük, mit szívünk ígért neked.
Uram, szeretünk Téged.


Nincsenek megjegyzések: