"Ha keseregne a szívem,
és sajogna a bensőm,
akkor olyan ostoba és tudatlan volnék
veled szemben, mint az állat.
De én mindig veled leszek,
mert te fogod jobb kezemet.
Tanácsoddal vezetsz engem,
és végül dicsőségedbe fogadsz.
Nincs senkim rajtad kívül a mennyben,
a földön sem gyönyörködöm másban.
Ha elenyészik is testem és szívem,
szívemnek kősziklája és örökségem
te maradsz, Istenem, örökké!"
Zsolt 73,21-26
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése