"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2014. január 16., csütörtök

Ez az én napom 1.

"A szeretet hosszan tűr; 
a szeretet jóságos,
nem féltékenykedik.
A szeretet nem dicsekszik,
nem fuvalkodik fel;
nem illetlen;
nem keresi a magáét;
nem bőszül fel;
nem számítja fel a gonoszt;
nem örül a hamisságnak,
hanem együtt örül az igazsággal;
mindent elvisel,
mindent hisz,
mindent remél,
mindenben állhatatos,
A szeretet soha alább nem hagy!"


Január 16-a

Elneveztem, a SZERETET NAP-jának.

Az 1 Kor 13. alapján, - Szent Pál után - 16 jellemzője van a szeretetnek.

Magamnak is készítettem egy 16 pontos rövid és egyszerű összefoglalást:

1.) A Szeretet, hálát és köszönetet generál. Ha nem ez az érzés tölt el valaki, vagy valakik felé, akkor azok az emberek soha nem szerettek engem.

2.) A szeretet jóra ösztönöz. Célja, hogy még többet és még jobban 'teljesítsek', Szeretetből.

3.) A Szeretet nem tesz különbséget, semilyen formában és szinten. Mivel Önmagával tölti meg az embereket, ugyanabból a Szeretetből.

4.) Ha nem tudom azt mondani valami esemény után, hogy jól esett, akkor abban az eseményben nem volt ott a Szeretet.

5.) A Szeretet vagy jelen van, vagy nincs. A Szeretetet nem tudod mechanikusan, (sem utólag) belerakni az eseményekbe. Az egyszerűen ott VAN /volt.

6.) A Szeretet jó. Jól is esik. Nem fárasztó.

7.) A Szeretet nem vár el, hanem újra és újra megoszt. (Persze ettől vannak, akik újra és újra elvárják tőled, hogy megoszd javaidat, de ők nem szeretnek téged, mert a Szeretet soha nem vár el.)

8.) Mivel a Szeretet nem vár el, nem is kell teljesíteni. Ahol Szeretet jelen van, ott egyszerűen a Jóra és a Szeretetre ösztönöz.

9.) Bármilyen meglepő, a Szeretetnek vannak ellenségei. Mint például: hálátlanság, irigység, büszkeség, gőg, szeretetlenség, képmutatás. Ők együtt álcájukban mindig a Szeretet köpenyét használják. Céljuk a Szeretet munkáinak lerombolása. Magát a Szeretetet akarják elpusztítani. Előbb-utóbb te magad is észreveszed, a lopott köpeny alól kilóg a lóláb. A Szeretet köpenyét önző haszonszerzésre használják. (Ld. József köpenyével, amit Atyjától kapott Szeretetből, mit tettek vele irigy testvérei? Összeszaggatták, és bevérezték, fájdalmat okoztak. Ld. mit tettek Jézus köpenyével? Mit tesznek az emberek a Szeretet köpenyével? Vagy összeszaggatják, vagy egészben eladják.)

10.) A  Szeretet nem számol le az ellenségeivel. Ugyanis, azok idővel önmaguk semmisítik meg egymást. Örök tény marad ugyanis: Szeretet nélkül nem lehet építőn élni. Csak egymást rombolni. Ezt a tényt nem szeretik tudomásul venni a Szeretet ellenségei, pedig igaz rájuk is.

11.) A Szeretet igazságban szeret, csak Jót, kedvességet, örömet ad, Istenhez, a Szeretethez vezet. A szeretetlenség díszes köpenye a Szeretetnek tűnik, előbb-utóbb azonban mindenki előtt kiderül, mi az igazság. A köpeny mögött a szeretetlenség: gyilkol, pusztít.

12.) A Szeretet  mindig igazat mond. A szeretetlenség pedig - természetesen önérdekből - mindig hazudik. A szeretetetlenség a szeretetet is hazudja.

13.) A Szeretet időtlen. Minden, ami időhöz, helyhez, alkalomhoz kötött, az nem Szeretet.

14.) A Szeretet soha nem fél, de tudja, hogy 'létezik' az ellensége. ('Csak neveti')

15.) A Szeretet örök. Elpusztíthatatlan. A Szeretet soha nem mond olyat: már nem szeretlek.

16.) A Szeretet a Szeretetért mindent eltűr, de bölcsen leleplezi a csalókat, hiszen Ő a szeretet. Ld. a bemártott falat lényegét: ők kapják a legjobb, legfinomabb részt.
A csalók mindig eljátsszák, hogy szeretnek, de valójában mind a Szeretet árulói, alig várják az alkalmat, hogy megszabaduljanak a Szeretettől. Aztán már későn, feleszmélnek, a Szeretet maga az Élet.
Ld. Júdást: az árulók mindig eldobják az életüket.
A Szeretet az utolsó éjjelen sietteti az árulót: 'menj sietve tedd meg, amit meg akarsz tenni.'
A szeretetlenség ugyanis kisebb, mint a Szeretet: a Szeretettől kaphatja meg csak az engedélyt gonosz tetteihez. Mert a Szeretet mindig és örökké nagyobb, mint a szeretetlenség. A Szeretet tudja az időket, ezért, amikor eljön az idő, a Szeretet kiszolgáltatja a szeretetlenséget önmaga elpusztítására.

A Szeretet engedélyez mindent, 
mert a Szeretet a Király. 

Volt, lesz és marad örökké. Ez felettébb bosszantja a szeretetlenséget. Mert a szeretetlenség múlandó, a Szeretet halhatatlan. Nem lehet elpusztítani. A szeretetlenség pedig már halott. Soha nem is élt, soha nem is létezett. Ugyanis a Szeretet az Élet.

A Szeretet élő, él, örök.
A szeretetlenség pedig már meg is halt, nincsen benne Élet.

A Szeretet az Élet kenyere.

„Én vagyok az élet kenyere, aki hozzám jő, meg nem éhezik, és aki bennem hisz, meg nem szomjazik soha. Ám én megmondtam nektek, hogy bár láttok, mégsem hisztek. Minden, amit Atyám nekem ad, elérkezik majd hozzám. S azt, aki hozzám jő, ki nem vetem.  Mert nem azért szállottam le az égből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem, hogy annak akaratát, aki elküldött engem. Ez pedig annak akarata, aki engem elküldött, hogy semmit el ne veszítsek abból, amit ő nekem adott, hanem feltámasszam az utolsó napon.  Mert az az én Atyám akarata, hogy örök élete legyen mindenkinek, aki látja a Fiút, és hisz benne, és hogy az utolsó napon azt én feltámasszam.”  János ev. 6,35-40


4 megjegyzés:

Nelly írta...

Tetszik ez az írásod! Kíváncsi lennék, hogy hányan értik meg valóban azt, amiről írtál, és hogy mennyien élik is meg a mindennapjaikban?

Jól írtad, a szeretetlenség a szeretetet is hazudja, szerintem ők nem is értik, hogy te mit írtál, nem is tudják megérteni ezt a másik állapotot. Meggyógyulnának tőle, de ők nem érzik 'betegnek' magukat a szeretetlenségükben. Aki pedig megízleli, de eldobja magától, az az életet dobja el, meghal. Ez számomra olyan, mintha zombik lennének (vagyis akkor tele a világ zombikkal...), mozognak mégis halottak.
Isten a Szeretet, a Szeretet maga az Élet...
Van választás, mert van szabadságunk a választásra!

Én az URat választom!

Írj, mert jó olvasni téged :)
Isten áldjon Bogi!

Unknown írta...

Köszönöm, hogy megjegyzést írsz, hogy visszajelzel (..zokog .. végül is a blogot neked írom, csönd!!!! - röhög. csak mert itt vagy nálam, és így együtt ünnepelhetjük meg ezt a szép napot.) Szóval nagyon kedves vagy. Köszönöm. Látom, hogy most irigykedsz, hogy ilyen gyorsan gépelek, tetszik a kopogásom, és hogy láthatatlanul javítok, sóhaj, Istenem!

Nelly írta...

Az igazat megvallva, ez a nap, a felmondásod napja a máltában: ez a bejegyzés nekik szól, és azt gondolom, tőlük nem is fogsz választ kapni - oh! ez most költői volt, nem felhívás.

A gyors gépelésed, a klimpírozásod (bár zongorázásnál használják általában a kifejezést) igenis tetszik! No megyek gyakorolni :)

Unknown írta...

Azon gondolkoztam szeretek zongorázni a klaviaturán. Mindig meg is lepődök milyen jól is megy, ha odaülök újra. Pikk pakk leírom gondolataimat. Csak akarni kell.

Igen, ez a Máltai Szeretetszogálatból való felmondásomnak napja. Valóban a szeretetről vagy a szeretetlenségről emlékezem meg, ami nagyon fájt. Szerintem a blogkövetőim tudják.
De egyébiránt egy egész eddigi élettapasztalatom összegzése is, ez a nap. Jelenleg így állok magamban. Az elnevezés és a témakeresés is szándékos volt, erre a napra.
Örülök, hogy valakinek, aki kedves blogkövetőm épp a születésnapja is, amiről nem tudtunk. Kedves meglepetés volt! Te pedig azt mondtad, legyen ez az én második születésnapom. Ámen. Legyen a Szeretet napja. Remélem nem nyúlja le tőlem a Málta.