"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2013. szeptember 29., vasárnap

Az ötödik mérföldkő - 6-6-9 / 5


Mondd csak, ha az Isten szól hozzám, miért érzem kényszerét annak, hogy egy
1000 oldalas regényt írjak, két szavából?

Költői, úgyse tudunk mit tenni, írnom kell.

Lehet szégyelleni való dolog lenne... magánélet, személyes gondolatok, vallás, hitélet...

Talán szégyelleni kellene, hogy ember?



5. Mózes 6. fejezet


5 Mózes 6,6 =
"Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked." 


5 Mózes 6,9 =
"Írd azokat házad ajtófélfáira és kapuidra!" 

---


Bizony ember!

Nagyon ember. Isten ezért parancsol, mert az ember nagyon ember, hamar felejt.
 'El ne felejtsd azokat az Igéket, amiket én ma parancsolok neked.'

Az emberrel vannak némi gondok.
Rossz a szeme. (Amit lát, alig hiszi.)
Rossz a füle. (Amit hall, alig hiszi.)
És rossz az emlékezete.
Sőt még saját magát is képes becsapni, érzékelésével, gondolataival.

Gyorsan felejti, amit más mond, de nem szabadul meg saját gondolataitól. Van bűntudata, és lelkiismeret-furdalása is, és sokszor kétségeskedik is.

Ha rossz a memóriád? = Írd, hogy lásd!
Szólt a Mózeshez az Isten, írd a kőtáblákra.
Szól itt is az Isten, írd azokat ajtófélfáidra, kapuidra, kezedre, homlokodra. (5Móz 6,8)

Lássuk be, mi keresztények is rászorulunk, hogy írjunk. Hogy látván látva: Lássunk, emlékeztessük saját magunk.
Olyan gyorsan felejtünk. Mert emberek vagyunk.

A zsidó nép, Egyiptomban látta a jeleket, amiket Isten tett. De mégse hitt a pusztában. Zúgolodni kezdtek.

Hallotta Istent, sőt hallotta a parancsokat: Halld Izrael... (5Móz 6,4)
Mózes 5. könyvének 6. fejezetében a nagy parancsolat: "Szeresd az URat!"
Hogyan szeressem? "Teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes erődből!" /5/
"Azt tedd, amit helyesnek és jónak lát az ÚR!" /18/

"Hallgasd meg Izráel, tartsd meg és teljesítsd ezeket" /3/

Mégsem hittek a füleiknek. Mert emberek, gyorsan felejtettek.

Pedig "igazak leszünk Istenünk, az ÚR előtt, ha megtartjuk és teljesítjük mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ő parancsolt nekünk." /25/

Nos. Írunk.
A Mennyben is írnak, könyveket, élettörténeteket. Amik által megítéltetnek, vagy jutalmat kapnak az emberek. /"Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint." Jel 20,12/
Isten nem felejt, mégis ír. Leirattatja a dolgokat. Nem neki van szüksége az írásra, hanem az embereknek.

Hallani és látni.
Isten teremtette a fület és a szemet.
Mégis szükséges, hogy mennyei fülészetre menjünk. De ha jól is hallunk, mégse hiszünk a szemünknek?
Vagy, ha látjuk a jeleket, az írást is; ismételten halljuk az Igét is: mégsem engedelmeskedünk?!

Mózes különleges ember volt:

"Nem is támadt többé Izraelben Mózeshez hasonló próféta, akivel szemtől szemben érintkezett volna az ÚR. Mert őt küldte el az ÚR mindazoknak a jeleknek és csodáknak a véghezvitelére, amelyeket tett Egyiptom földjén a fáraóval, minden szolgájával és egész országával; és minden erős kézzel megteendő, minden nagy és félelmes dolog véghezvitelére, amelyeket megtett Mózes egész Izráel szeme láttára." 5 Móz 34,10-12

Szemtől szembe érintkezett vele az ÚR. Volt Istentől kapott füle, volt szeme, és volt értelme is Mózesnek.

Ám volt egy másik ember is, aki engedelmeskedett az Istennek. Bár ő meglepő.
/Története: 4 Móz 22-24/

Bálám egy egyszerű mezei varázsló. Semmi köze Isten népéhez, mégis az Istennel - egyszer - találkozva, egy varázsló - nem Istentől elhívott népe közül - tudta - örökre és végérvényesen - ezt mondani:



Megmondtam már neked,

nem teszek magamtól sem jót, sem rosszat.

Csak azt mondom, amit az ÚR meghagy.


---


"De Bálám ezt felelte Báláknak: 
Megmondtam már neked, 
hogy csak azt fogom tenni, amit az ÚR meghagy!
4 Móz 23,26


"Bálám ezt felelte Báláknak: 
Megmondtam már követeidnek is, akiket hozzám küldtél, 
hogy ha nekem adja Bálák a házát tele ezüsttel és arannyal, 
akkor sem szeghetem meg az ÚR parancsát, 
és 
nem teszek magamtól sem jót, sem rosszat. 
Csak azt mondom, amit az ÚR meghagy." 
4Móz24,12-13

---


És ezek után Bálám megáldja Izraelt. /Mert Istentől áldás mondásra kapott parancsot. Ahányszor, annyiszor: Háromszor./

Engedelmeskedj is, Isten parancsainak.
Oh ki oly konok és makacs, mint Isten szolgája, Jákób?


"Van-e olyan vak, mint az én szolgám, 
és olyan süket, mint követem, akit küldök? 
Van-e olyan vak, mint az én megbízottam, 
olyan vak, mint az ÚR szolgája? 
Sokat láttál, de nem ügyeltél rá, 
nyitva volt a füled, mégsem hallottál." 
Ézs 42,19


"Hallván halljatok, de ne értsetek,
Látván lássatok, de ne ismerjetek!"
Ézs 6,9



"Izráel háza nem akar majd rád hallgatni, mert énrám nem akarnak hallgatni. Bizony, Izráel egész háza kemény fejű és konok szívű!" Ez 3,7

Tudta ezt Bálám is, ezért tudott '' tanácsot adni, Báláknak, hogy az áldás ellenére hogyan tudja legyőzni Izraelt. Paráznaság és bálványimádás, --> ld. 4 Móz 25; és a nikolaiták tanításával, Jel 2,14-15; 2Pt2,15-16/

---

És Jézus mondja, Őáltala:


"Vakok látnak, és bénák járnak, 
leprások tisztulnak meg, és süketek hallanak
halottak támadnak fel, 
és szegényeknek hirdettetik az evangélium." 
Mt 11,5



2013. szeptember 28., szombat

A saját számaink



Megyünk együtt tovább az úton.

Tegnap töröltem az összes piszkozatomat.
Az Ellenség volt az utolsó, amit még közreadtam.

És az ellenség az utolsó, amit nem adok ki.

Mert, hát ki, vagy mi az ellenség?

Egy úton, lehet-e egyáltalán ellenség, ahol az útszélét, beakadt, beragadt, beszorult, elkóborolt bárányok, juhok jelzik.



Ez egy szűkös, tüskés, keskeny út.

A keskeny úton, nincsenek kecskék, sem farkasok, ezt az utat messze kerülik.

Még az út túloldalára sem köszönnek... át nekik. Mert hát az a másik út.

---

Nincs harag. Mindenki megy a maga útján.

Jézus mondott valami olyasmit, hogy tökéletes.


"Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is?
És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes."
Mt 5,46-48

Van egy olyan, hogy nem elvárjuk, hanem megtesszük.

Nem mi várjuk el, hogy hozzánk jók legyenek, hanem mi leszünk jók azokhoz, akik hozzánk ... (mit mondjak?) nem illenek, gonoszak, rosszak (?)


Testvérem: Neked írom a blogomat.

Neked beszélek, veled járom az utam.

Ez egy másik út.

---

Tudod, el kell mondanom valamit.
Sosem gondoltam, hogy az én utam bárkinek is jó lenne.
Sőt.
Tudom, hogy mivel jár: A tökéletes út.
Ezért aztán amennyire lehetett még magamat is lebeszéltem erről az Útról.
Egy ruha, egy saru, meg minden, ami tudod ... szóval mindent odaadni.... ?!
még az utolsó morzsát is?
Mindent elégetni magunkból, hogy végül a világ... hogy is mondtad, a világ sötétben van ...
hogy végül a sötét világnak megszűnjek létezni, ...
Ez a halál.
Egyfajta halál. Az én halálom.
A világnak meghalni.
Ez nehéz kereszt.
A saját keresztem.
Megtalálni az Urat.
Az Én Uramat.

---

A szeretet romantikus dolog.

Eggyé válni testvéremmel. Romantikus szöveg (nek tűnik).

De nem! Ahogy az Atya és Krisztus érti, abban van valami több, mint romantika, mint erőltetett áldozathozatal. Több az, ha itt a Földön elmélkedünk rajta: Valaminek a megértése.

Kezdjük tehát a másik oldalról.

Te, kérdezhetek valamit? - 

Hogyan Szeret minket az Atya? Körül tudnád nekem írni? Úgy szeretném tudni, hogy szeret engem az Atya. Mennyire?



Másolok ide egy Igét neked

"úgy szeretted őket,
ahogyan engem szerettél"
/Jn 17,23/

"ÚGY SZERETTED ŐKET.

AHOGY ENGEM SZERETTÉL."

- Mondja Jézus.

"Jézust megölték." - Mondja a keresztény.
"Engedte meghalni az Atya" - Mondja a vád. - "Hogyan szerethette volna?"

Oly jó lenne beletekinteni abba a Szeretetbe, ahogyan az Atya szerette a Fiút.
Valami igen dicsőséges dolog lehet az. Nem?

És Jézus mondja:

ÚGY SZERETTED ŐKET.

AHOGY ENGEM SZERETTÉL.

Nincs ebben ellentmondás?
Szeret minket az Atya? Vagy nem?
Kiszolgáltat, hogy meghaljunk és elvesszünk?
Vagy dicsőségre visz minket?

Miért is kétségeskedünk, mint Egyiptomban, vagy a Pusztában tévelygők?

Talán nem jelentette ki Jézus elég világosan, hogyan szerette Őt az Atya?

Mi a jutalmatok, ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek? Mt 5,46
kérdezi Jézus.

Jutalom? - ???

Bőven van miből szeretned testvérem! - oh magamnak is írom. :) - szeress, hát, mert bőven van miből most, és bőven lesz jutalmad a Mennyben.
Hiszen Jézus szeretett a legjobban és a legtöbbet, ezért lett neki a legnagyobb mennyei jutalma.

De!
Isten rendelkezésedre bocsájtotta, saját irgalmát, kegyelmét, szeretetét neked, és ha szereted, ellenséged, ahogy az Atya is szereti őket, mert felhozza napját gonoszokra és jókra, akkor nagy lesz örökkévaló jutalmad. Bőven van miből szeretned testvéredet, felebarátodat és sőt még ellenségedet is itt a Földön.

De! Honnan is? Saját erőből BIZTOS NEM.

---

Biztos van egy kulcs.
/Ezt már megint magamnak írom, mert te mindent úgy is tudsz/

Ahhoz, hogy szeressek. Szeressem ellenségem biztos van egy mennyei kulcs, mennyei kegyelem. Nem?

Lehetetlenség az ellenséget szeretni, csak Krisztus kegyelmével, Isten ajándékával lehet, tehát Őtőle kell elkérni. (? )
Ez egy mennyei ajándék. (? )
Az ellenség szeretete, egy mennyei ajándék. (? )

---

Találtam egy kulcsot.

Jézus imádkozott valami olyasmiért, hogy mi, követői 'ezt' a fajta szeretetet megkapjuk, így szól az imája:

Atyám, azt akarom
/Jn 17,24/

"akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, 
ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet, 
amelyet nekem adtál, 
mert szerettél engem 
már a világ kezdete előtt."


hogy az a szeretet, 
amellyel engem szerettél, 
bennük legyen, 
és én is őbennük.
/Jn 17,26/


Nem lehetetlen, Jézus imádkozott ezért:
Hogy szeretet legyen bennünk.
Ez az amit kérni kell!

Szeretet legyen bennem, testvérem, feléd,
azzal a szeretettel, ahogy az Atya szerette a Fiút.
Ebből aztán bőven lehet adni, ellenségeimnek is. 


2013. szeptember 26., csütörtök

Az ellenség



Létezik egy áramlat, amely arról beszél, hogy nem összeesküvés elmélet, de megvan az ellenség:
Az elit.

Ez mozgalom ismérvei, e következő kódszavak:
- frekvencia - sugárfegyver
- mágnesesség
- legálisnak mondott fegyverek
- embereknél okozott panaszok: fülcsengés, erős szívdobogás
- az elit előttünk járó módszerekkel dolgozik ellenünk
- az orvosok és a gyógyszerek is az ő eszközeik.
- Emberiség feletti uralom stratégiáján dolgoznak,
- ez hadüzenet, - csöndes fegyvertechnológia
- egészségtelen felhalmozás
Az elit vagyis az ellenség céljai:
- népességcsökkentés - emberiség ellen tervezett támadás
- hiányt gerjeszteni a hatalom megtartásáért
Az elit mivel magyarázza ezt:
- mert képtelenek vagyunk az élet valósságának kezelésére az elit szerint.
- az elit megteremti az anyaméht, hogy legyen egy hely, ahol elrejtőzhetünk az élet valósága elől.

A transzhumanizmus hívek megoldási javaslatai:
- mindig a pénz ellen beszél, de a végén csak kiderül, számukra sincs jobb módszer a cserekereskedelem megoldására a pénznél, de az ekörüli fogalmakat át kell írni, újradefiniálni, szerintük.
(Ajándék, kölcsönös, tisztelet, ember stb.)
Közös célért kell együtt dolgozni.

Eszmerendszerük valójában bújtatott kommunizmus. A new age mozgalom gazdasági modelljével állunk szemben.

Az üldözési mánia gerjesztésének második fokozata, amikor megtaláljuk az ellenséget.
Az elit.
És megtaláljuk magunkat, akiket üldöznek, globálisan minden embert, aki nem az elit.
Vagyis nincs benne a dollár-milliárdos kategóriában, a milliomos már nem tényező, itt.

Az ellenségkép kialakulásához szükséges, ha üldözési mániába fordul, hogy mindenben, amit tesz, mond a másik, akit ellenségnek kiáltottam ki, minden szavában, tettében az ellen-ségemet látom.

Pedig az ellenség fogalmának van egy jól körülírható, reális módja is, amely a realitás talaján marad és az ellenségképet nem beképzeli a másikba:

Nem együttműködő velem, hanem folyamatosan ellenem van.
Nincs oppció, lehetőség, változtatásra, abban a dologban, ami ellenem irányul.
Csak ellenem, sérelmem, fájdalmam,  hátrányom.
Hosszútávon, az én érdekeim, javaim ellen.
Teljes személyiségem mellőzése.
Vagyis személyre szólóan: embertelen.

A mostani elitre azt mondani, hogy mindenben, mindig az emberek ellen van, kicsit meredek túlzás. Azok részéről, pedig különös hallani, akik kényelemben, jó körülmények között mondják ezt.

Természetesen sok igazat szólnak.

Mindig észreveszem ezekben a jónak tűnő gondolatokban a transzhumanizmus ideálját, amit már a kulturális kreatívokban is észrevettem. (Róluk már egyszer írtam itt (katt), a videokat később levették. Amit akkor azonban ott írtam még mindig tartom.)

A jószándékú, a még békés eszközökkel való hatalom átvételt. Túlságosan profik, ugyannak az éremnek a másik oldalán. Gondolataikból következetesen kihagyják a Mindenható Istent. Csak gazdasági modellben gondolkoznak, a Emberi-Gazdasági-Érték-Modell.

Nagyon az az érzésem, ők ugyanannak a részei, a másik oldalról, vagyis pontosítok, Ők a jövő.
Az emberiséget át kell menteni a jövőnek. De szerintem akármennyire is mondják, hogy az éppen fennálló elit ellen dolgoznak, valójában az ő megbízásukból.

Úgy fogalmaztam az 5-ös korszakból - ez a Pénz uralma, amikor a pénz mint keringés szolgáltatja az életet - a 6-os korszakban kell átlépnünk, a transzhumán, Ember korszakba.
Ahol az érték maga az Ember. Az ember értéke egy egység. A fizetés ajándék.
Kölcsönös csere, kölcsönös összekapcsolódás, minden emberrel, mert egy test vagyunk. Őszerintük tehát, nincs különbségtétel, minden ember mindenkivel kapcsolódjon össze.
Ahol nincsenek különbségtételek, még az ember és állatok között sem.
Nincs bűn. Csak érték.

Pedig szerintem a vér, a Lélek.
Az emberek bankja: Jézus
Az emberek barátja: Jézus
Az ember élete: Jézus Vére.

Hogy átlépjünk a 6-os korszakba kicsit meg kell üldözni az embereket, hogy elhiggyék a jelenlegi rendszer tényleg ellenük van. Most még szép szavakkal, képekkel és félelemkeltéssel hímezik a  jövőt. Vagyis ágyaznak meg.

Persze, igen. A Babilóni rendszer---> Globális forradalom.
Amikor a 6-os a 7-re vált végre vége, és új rendszer életbe lép.
Isten pedig nincsen. Csak mi vagyunk. Szépen, rendezetten.

Ezt néztem:
http://www.youtube.com/watch?v=QydYfKkBKAM

http://www.youtube.com/watch?v=AHVAImvH5pE

És hol a halál?

Olyan vicces.

Végül azt is megtaláltam.



,,Nem kell félni ez csak a Halál"


Nyugi: 17 másodperc

---

A Teljes film:

Billy és Mandy Megmenti a karácsonyt





Kicsit hosszú, de azért egyszer ezt is érdemes megnézni. :)

Jn 4,36



Aki arat, jutalmat kap 


Aki arat

termést gyűjt az örök életre.


Én titeket aratni küldöttelek


...
hogy aki vet, együtt örüljön azzal, aki arat.






"Vajon nem ti magatok mondjátok-e, hogy még négy hónap, és jön az aratás? Íme, mondom nektek: emeljétek fel a szemeteket, és lássátok meg, hogy a mezők már fehérek az aratásra. 
Az arató jutalmat kap, és begyűjti a termést az örök életre, hogy együtt örüljön a vető és az arató. 
Mert ebben az esetben igaz a közmondás, hogy: más a vető, és más az arató. Én elküldtelek titeket, hogy azt arassátok, amiért nem ti fáradtatok: mások fáradoztak érte, ti pedig az ő munkájukba álltatok be." Jn 4,35-38

2013. szeptember 24., kedd

A hamis sáfár



"Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj számot a sáfárságodról, mert nem lehetsz többé sáfár. Erre a sáfár így gondolkozott magában: Mit tegyek, ha uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem bírok, koldulni szégyellek. Tudom már, mit tegyek, hogy amikor elmozdítanak a sáfárságból, legyen, aki befogadjon házába."
Lk 16,1-4


"Máshoz nem értek ezentúl magamnak csinálom."



Régen dolgoztam egy élelmiszergyártó cégnél.
A kereskedelmi osztályon dolgozott egy kedves kollégám.
Az volt a dolga, hogy járt a boltokba, és nézte a termékeink fogyását.
Egyszer mesélte, hogy állt a hűtőpultnál és látja, hogy egy bevásárló asszony, lelkesen rámolni kezdi a mi termékünket a kosarába. Válogatás nélkül mindegyiket. Kifejezetten a mi márkánkra utazott. A bevásárló természetesen nem tudta, hogy kollégám a másik oldalon pont azért áll ott, hogy megfigyelje annak a márkájú termékeknek az eladását.

Mivel kollégám, azért volt kiküldve, hogy a saját termékünk eladását figyelje, meglepett örömmel látta ezt a szavak nélküli elismerést, cégünk, és termékeinkkel kapcsolatban.

Természetesen minden cég, vállalat célja, hogy az ő termékét vásárolják, és nem szeretné, ha rossz hírét terjesztenék. Hiszen az eladását rontaná. Egyrészt ezért meg is tesz mindent, először is, hogy kifogástalan terméket gyártson, amit bátran mer vállalni. Másrészt természetesen jobbra és balra is pereskedik és mindenhonnan védekezik.

Ez pontosan így lenne, a keresztény egyházzal is. Csak éppen azzal a formában, hogy rólunk azonban tényleg nem lehetne rosszat mondani. Védekeznünk se kellene. Mert eredményeinkben a legjobb minőséget kellene hozni. Már mint éppen abban a dologban, amiben a Tulajdonos megbízott minket. Kellene, hogy hozzuk.

Aztán a keresztény egyházak és vezetőik kimagyarázzák, miért is nem... miért is az ellenkezőjét adták el a vevőknek, eddig.

Ha a termékről a cégvezetőhöz rossz hírek kezdenek visszajönni a kereskedelmi osztályon keresztül, természetesen egy jól működő cég, és megbízott cégvezető megvizsgálja mi a baj. Drága az áru? Nem arányos az ár-érték arány? Nem pénztárca barát, nem minőségi? Vagy valaki útközben cseréli az embléma mögöttit? Esetleg nincs szükség, itt és ebben a formában a piacon, erre a termékre? Esetleg a marketing osztállyal van a baj?

Minden esetben el kell gondolkozni egy cégvezetőnek, mi a baj. Azért, mert, ha a helyzet így marad csődbe fog menni. Ezért pedig a Tulajdonos felelősségre vonja. Valószínű megoldásokat kell keresni, a helyzet orvoslásához. Árucsere? Árufigyelés? Olcsóbb? Minőségibb? Más piac? Rossz dolgozók?

Mi a cél? Ha tisztességes nyereség, tisztességes szolgáltatás akkor ehhez mérten a megoldás. Ha a Tulajdonostól erre van megbízva a Cégvezető.
Azonban hacsak az, hogy valahonnan pénzt kell szerezni, hogy a céget fenntartsuk a gyártás továbbmenjen, akkor a cél a fennmaradás, érték-teremtési haszon nélkül ... (?) .... minden maradhat a régiben.

HA a keresztény egyházak - cégvezetők - esetében az a cél, hogy csak a cég megmaradjon, mindegy milyen áron, minőség és a kitűzött haszon romlására is, - vagyis a Bibliában lefektetett értékek ellenében - akkor az nem a Tulajdonos célja. A Tulajdonos célja, hogy önmaga számára haszonnal záruljon a kereskedés, a kitűzött céllal.

A keresztény egyháznak /Krisztus Testének/ Isten a Tulajdonosa: Mennyei célért.
Vannak Vezetői - tanítói, pásztorai - és vannak Prófétái, akik gyakorlatilag a visszacsatolók, arról, mi is történik a piacon. Krisztus Testében, és a világgal való kapcsolatban. Korrigálásra való felszólítás is jön, de persze kérdés, van-e a vezetők között, aki hallgat az intő szóra és korrigál,  a Tulajdonos érdekeinek megfelelően?


---

És itt kezdődik a hamis sáfár története. Ez egy világi történetbe ágyazott példázat, a keresztény tanítványoknak. Világi emberekkel, világi haszonnal, világi gondolkodással.

Volt egy sáfár. Akit bevádoltak uránál, /A Tulajdonosnál, a Cégvezetőt/ hogy nem jól kereskedik. (Nem jól dolgozik neki.)
A gazda hívatja a sáfárt: Mit hallok felőled! - mondja neki.

Sáfár gondolkozni kezd. Hogyan védhetné meg magát.
Nyilván, nem fogja tudni.
Ugyanis mindegy, igaz-e a vád, vagy hamis: Nem fogja tudni megvédeni magát a Tulajdonos előtt. Ki tudna mellette tanúskodni, hogy hogyan sáfárkodott? Talán pont azok, akiket a haszon érdekében átvágott?
A sáfárkodás lényege, adni-venni, kamatoztatni, ez egy folyamat. Lehet éppen lefelé áll az áruk értéke, pedig  kis idő és felemelkedne az ura javára.
De a Tulajdonos már bizalmatlan.

Mit tegyen?
Kérdezi magától a sáfár.
Magától kérdezi.
Mert rájött, semmi máshoz nem ért, csak ehhez: a kereskedéshez.

Világ.
Jézus egy világi emberről beszél. Illetve kettőről.
Két önző emberről.
Mind a ketten tudják egymásról, hogy a másik is önző. Az önzőség ebben az esetben - a  világ szemében - nem bűn, hanem profit. A sáfár ura önzőségét szolgálta ki, ez volt a munkája, ezért kapta a fizetését.

A sáfár rájön, mit fog tenni. Az ő saját önző érdekeire vált ura önzőségének kiszolgálása helyett.

"Máshoz nem értek - ezentúl - magamnak csinálom."


Elmegy azokhoz, akik tartoznak urának, és lecsökkenti tartozásukat.
Csak ő tudja ki mennyivel tartozik.
Az ura nem tudja.
Elmegy és így is tesz. 100-ból, 50-et, és 100-ból 80-at csinál.
Máris van két gazdag ember, akinek hasznot hozott. Két új potenciális főnök.
Ez a két ember bármelyike a jövőben majd befogjad magához, mert hasznot hozott most nekik.
Bemutatta nekik, hogy ő sáfár.


"Máshoz nem értek - ezentúl, csak - magamnak csinálom."


Nos.
Gazdát váltott tehát.
Régi urától megszabadult.
Mikor pedig régi ura hallja mit tett a régi sáfára, megdicséri.

"Az ura pedig megdicsérte a hamis sáfárt, hogy okosan cselekedett" Lk 16,8 a

Miért dicséri meg?
Érthetetlen a dicséret, hiszen valójában most kára keletkezett neki.
Azért dicséri meg, mert most belátja, valójában a régi sáfára: jó sáfárja volt, annak idején neki is jól sáfárkodott. Tehát mindenképpen nyerességgel zárta kapcsolatát azzal a sáfárral.
De már késő, a jó sáfárja önálló utakra ment, csak magának csinálja, illetve új gazdáinak. Okosan.

"mert e világ fiai a maguk nemében okosabbak, mint a világosság fiai." Lk 16,8 b

A Régi Gazda következtetése: Aki ugyanis magának jól gyűjt, - akkor, ha bajba kerül - akkor az annak is jól gyűjtött, akinek békében és örömmel dolgozott, akkor amikor ez volt a jól jövedelmező feladata. Hiszen ezek szerint, máshoz nem is értett.


További magyarázat erre Jézustól:

"Aki hű a kevesen, a sokon is hű az, és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az." Lk 16,10

"És ha a másén nem voltatok hűek, ki adja oda nektek azt, ami a tietek?" Lk 16,12


Ez a történet, mivel világi emberekkel, világi javakkal van körülírva, hogy tanulságát magunk számára megértsük át kell fordítanunk Isten gondolataira:

1. Tanulság:
Az Atya pontosan tudja ki a jó sáfárja Neki! Ő a Tulajdonos, és Ő a Gazda, az Ő tulajdona, mindaz, amivel mi rendelkezünk, vagyis sáfárkodunk. Ha az Ő javain nem vagyunk hűek? Hogyan kaphatnánk meg a Mennyben, azt, ami a miénk? Tehát: Lesz nekünk saját javunk! Ezért most meg kell tanulnunk, hűen bánni Urunk javaival, hogy megkapjuk a sajátunkat, valamint, most keveset kaptunk, odaát sokat kapunk.
Még inkább megértve a hamis sáfár történetét: Ha itt jól gyűjtünk, az Atyának, amikor pedig rossz körülmények között üldöznek minket, mennyivel inkább megérdemeljük, hogy odaát megkapjuk jutalmunk.

2. Tanulság:
Isten nem próbálgat minket. Pontosan tudja mire vagyunk képesek, és mit kaptunk Tőle.
Nem hisz a hamis vádaknak a szíveket vizsgálja és pontosan jól látja az eredményeket. Azért, mert Ő az Isten.

3. Tanulság:
A keresztény intézményesített egyházak már nem tartoznak emígyen Jézus Jó sáfárai közé, mert nem ismerik fel, hogy kik az igazi sáfárok, azok, akik az Atyának gyűjtenek.
Ők azok a gonosz szőlőművesek, akik megverik, majd kihajigálják a szőlőből a Tulajdonos szolgáit, és végül magát a Tulajdonos gyermekeit is.

4. Tanulság:
Ha a keresztény egyházakban jutalmat nem, csak verést kapunk, azért mert jól sáfárkodunk Istennek, akkor:

"Mivel máshoz nem értünk, magunknak csináljuk."

---

Tanulság pedig nekünk magunknak keresztényeknek, a keresztény egyházakkal szemben:

"Mivel máshoz nem értünk - ezentúl, csak - magunknak csináljuk."

Mit?
Az Igehirdetést.

Szörnyű, de mi Isten gyermekei máshoz nem értünk, csak az Ige hirdetéséhez. Egyszerűen Jézustól így vagyunk kiküldve. Ehhez kaptuk a felhatalmazást, a felkészítést, az erőt, és minden tulajdonunkat.

"Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek..."
Jn 15,16

menjetek...

"Menjetek el tehát, 
tegyetek tanítvánnyá minden népet, 
megkeresztelve őket 
az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, 
tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, 
amit én parancsoltam nektek; 
és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." 
Mt 28,19-20


Magunknak gyűjtünk.
Kincseket a mennybe.

"Gyűjtsetek magatoknak 
kincseket a mennyben, 
ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, 
és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el." 
Mt 6,20 

Hogyan?

Jézus mondta:

"Én is mondom nektek: 
szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonnal
hogy amikor elfogy, befogadjanak titeket az örök hajlékokba."
Lk 16,9

Szerezzünk barátokat a hamis mammonból... (?)
Vagyis, ha úgy tetszik: csináljunk magunknak saját egyházat. Mi magunk gyűjtsünk bűnösöket a Mennybe.


Hogyan?

5. Tanulság:
Ha elengedjük a bűnösöknek tartozásukat, megbocsájtjuk az ellenünk, illetve az Atyánk ellen elkövetett bűneiket. Akkor elindulnak a megtérés útján, és barátaink lesznek. Mert megértik, milyen sokat jelent, hogy örökéletet nyerhettek Jézusra mutató szavaink által. A megtérés útján haladva pedig, egyre közelebb jutnak Urunkhoz, és végül testvéreink lesznek, minket pedig örömmel fogadnak majd az Örök hajlékokban.
Ezek a bűnösök, mind a barátaink lesznek, a Mennyek Országában, ha szavaink által rátalálnak a Keskeny útra.

A megbocsájtás, mindig személyes.
Nem lehet általánosságban, sem intézményesített egyházakon keresztül - bocsánatot kérni.

- Bocsánatot kérni és jóvátenni:
- Bűnöket megbocsájtani és feloldozni:

csak személyesen lehet.
Szemtől szembe.

A keresztény egyházak általános bűnbocsátó gyakorlata hazug. Sőt minden ember minden általánosságban kimondott nagy-nyilvánosság előtti bocsánatkérése is az. Ugyanis az őszinte bocsánatkérések és megtérések nem általánosak, hanem mindig személyesek.
A kiengesztelődés, megbékélés, kibékülés is személyes. Egymás közöttiek.
  A harag is személyes.

- Ember és ember közöttiek
- Isten és ember közöttiek

Személyes tárgyalásokon, megbeszéléseken, közös sírásokon, kibéküléseken és jóvátételeken keresztül, személyesen mutathatunk kiutat a bűnösöknek, és a mammon gyermekeinek. Tegyük őket Isten gyermekeivé, mutassuk meg a személyes Útat. (Személyes, személyre szóló, egyedi és Egy személyes névbe vezető Útat)


---

Okos, és buta szüzek.

Menjenek a kereskedőkhöz, mondják az okosak a butáknak.
Menjetek a sáfárokhoz. (Mt 25,9)
Nos, ha a szüzek azzal voltak megbízva, hogy jól bánjanak az olajukkal és okosak legyenek, szépen világítsanak, a sötétben, akkor, ha pislákol a lámpa már veszett fejsze nyele, ha a végén futnak oda, ahol az olajat árulják.
Nyilván lehet vásárolni olajat. Nyilván vannak sáfárok, akiknek van olajuk. Nyilván!
A Szent Lélekkel megáldott tanítói ezek a sáfárok.
De ha már a végén futunk oda hozzájuk, amikor elfogyott a nálunk lévő - hit-olaja -, nagy bajba kerülhetünk.

Mivel tudni kell, mi mindannyian: sáfárok vagyunk.
Legalábbis itt ebben a szüzek példázatában a magunk sáfárai kellene, hogy legyünk.
Magunknak kellett volna gyűjtenünk.
De ha a magunkén nem voltunk hűek?
A saját kis olajunkra nem vigyáztunk?
Akkor hogyan kaphatnánk meg a Vőlegényt? Aki sokkal többre bíz majd ezután!


Melegek evangéliuma kontra evangéliumi keresztények



Hillsong és a melegek evangéliumához kapcsolódóan egy kis bemutatót teszek most fel: a keresztény testvéreink - felháborodott - véleményéről a melegek újabb térhódításáról.

/Politika kontra A Krisztus hívők.
Végül ki kerül a börtönbe:
- diszkrimináció,
- szabad vélemény-nyilvánítás,
- az Ige tiszta hirdetése miatt?

Politikai háborút indítottak a 'meleg keresztények'? Mert vesztettek az etikai oldalon? Céljuk, a 'meleg keresztényeknek', hogy börtönbe kerüljenek a nem meleg családos keresztények? Azok, akik bűnnek - merik - nevezni a homoszexualitást?

Egyes helyeken máris börtönbe kerülhetnek, ha elmerik mondani a véleményüket, gondolataikat, Írás értelmezésüket a világnak, vagyis azt, hogy Isten előtt a homoszexualitásukkal halálos bűnben vannak? A szabad Írás értelmezés miért zavarja a homoszexuálisok érzékenységét?

Az evangéliumi keresztények mikor akarták - jogok sértésének vádjával - börtönbe záratni a 'meleg keresztényeket', ahogyan ők ezt most kiharcolták az evangéliumiak ellen?
(Vagy ehhez semmi köze a 'meleg keresztényeknek', mert ők oly szelíd lelkű keresztények, csak az erőszakos melegjogi aktivistáknak? És vajon, akkor mikor fognak a 'meleg keresztények' kiállni az evangéliumi keresztények mellett a melegjogi aktívisták ellen, hogy ez  már sok volt? Logikailag kétlem, hogy erre sor kerülhetne valaha. 'Meleg keresztények' ugyanis már cselekedeteikkel letették voksukat a melegjogi aktívisták mellett. Vagyis a Világ mellett.)

Kilóg a lóláb, ez nem a kereszténységről szól, nem is a belharcról: EZ TÖMÉNY VILÁGI POLITIKA. Méghozzá célja: erőszakos - törvény általi - megfélemlítése az evangéliumi keresztényeknek.
Ez a világ - a Sátán - célja: hitelteleníteni és érvényteleníteni az Isten IGAZ írott szavát. Megfélemlíteni, üldözni, elzárni, elhallgattatni, és végül megsemmisíteni azokat, akik ahhoz tartják magukat. A Sátán célja, hogy minél kevesebben üdvözüljenek, és minél többen maradjanak a Pokolba vezető megtévesztésben. Ő az, aki propagálja a bűnt, úgy, mintha az Isten előtt semmit se jelentene. Ő az, aki szuper kegyelmet hirdet, ő az aki mondja, nyugodtan menj csak a széles, kicsapongások útján, nem lesz semmi következménye./

/Nyilván más a célja egy evangéliumi kereszténynek és más egy meleg kereszténynek.
Nyilván a két cél üti is egymást./


http://www.atv.hu/videok/video-20130920-700-as-klub-2013-09-20
/Nézd a 12,20-tól/

"Az evangéliumi keresztényeket a perifériára szorították."
"Nem tudják mit mondhatnak és mit nem"
"Megkérdezik mit csináljanak a melegekkel. Csak azt tudom mondani: imádkozzanak"

"Sokkolt, hogy megszavazták."


Zsoltárok 148,7-13






Zsoltárok 148,13-14






A Világ és az Egyház - 1. rész



     "Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért.

     Én pedig azt mondom nektek: ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki téged arcul üt jobb felől, fordítsd feléje a másik arcodat is. És aki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsóruhádat, engedd oda neki a felsőt is. És aki téged egy mérföldre kényszerít, menj el vele kettőre. Aki tőled kér, adj neki: és aki tőled kölcsön akar kérni ne fordulj el attól. 

     Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket - áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek - és imádkozzatok azokért, akik titeket üldöznek, hogy legyetek a ti mennyei Atyátok fiai, aki felhozza napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak. Legyetek azért tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes."
(Mt 5,38-48)

     Nem bocsátkozhatunk ennek az áldott üzenetnek bővebb magyarázatába, csak azért idéztük, hogy megmutassuk az olvasónak, mily hatalmas különbség a zsidó és keresztyén életrend közt. Ami tökéletesen helyes és jogos volt a zsidó embernek, az teljesen helytelen és nem illő a keresztyén ember számára.

     Olyan világos ez, hogy a gyermek is megértheti, ennek ellenére az Úr népe közül sokak számára homályos ez a kérdés. Úgy vélik, helyes, ha a keresztyén ember jogosság szerint cselekszik, háborúba megy és világi hatalmat gyakorol. De kérdezzük: hol tanítja ezt az Újszövetség? Van-e az Úr Jézusnak vagy a Szent Szellemnek csak egyetlen mondata is, amely ezt szentesítené? Az, hogy "így gondoljuk", nem elég, mert a mi gondolataink semmit nem érnek. A nagy kérdés, amelyen a keresztyén hit és erkölcs dolgában egyedül döntő: "Mit mond az Újszövetség?" Mit mondott és mit tett a mi Urunk és Mesterünk? Azt, hogy az Ő újszövetségi népe ne úgy cselekedjék, mint az Ószövetségé. Mert a jogosság a régi életrend alapja volt; az újé a kegyelem.

     Ezt tanította Krisztus, és ezt olvashatjuk a Szentírás számtalan helyén. És hogy cselekedett Ő? Jogosan és igazságosan jár el népével szemben, érvényesítette jogait, gyakorolt világi hatalmat, törvény szerint ítélt, bosszút állt valaha? Amikor a mennyek országának törvényeiben teljesen járatlan, szegény tanítványai egy alkalommal azt mondták neki egy samaritánus faluról, amely nem fogadta be őket: "Uram, akarod-e, hogy ezt mondjuk: Szálljon le tűz az égből és eméssze meg őket!" - mit felelt?  - "Feléjük fordult, megdorgálta őket és ezt mondta: Nem tudjátok, milyen szellem van bennetek. Mert az Ember Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek életét, hanem hogy megtartsa."
Illés küldetésével teljesen megegyezett, hogy égi tüzet hívott alá, hogy megeméssze azokat, akiket az istentelen király az ő letartóztatására küldött; áldott Urunk azonban egészen másféle isteni küldetés és rendeltetés képviselője volt. Élete maga volt a tökéletes önfeladás, az első pillanattól az utolsóig. Soha nem érvényesítette jogait. Azért jött, hogy szolgáljon és adjon. Azért jött, hogy Istent kiábrázolja - atyai mivoltát tökéletesen elénk élje minden szempontból. Az Atya Szelleme tündökölt a szemébe, minden pillantásában, minden szavában, minden cselekedetében, minden mozdulatában.

     Ilyen volt a mi Krisztus Urunk, amikor itt járt az emberek között és ilyen volt a tanítása. Azt tette, amit tanított és azt tanította, amit tett. Szavai lényét fejezték ki és cselekedetei kiábrázolták szavait. Azért jött, hogy szolgáljon és adjon, és egész életét ez a két dolog jellemezte, a jászolbölcsőtől a keresztig.

     Ne Ő legyen hát legfőbb példaképünk minden dologban? Ne az Ő tanítása és élete formálja jellemünket? Kitől tanuljunk élni és cselekedni, ha nem az Ő szavaira hallgatva és életét szemlélve? Ha a mózesi életrend elveit követjük, jogainkat érvényesítjük és hadakozunk; mivégett kaptuk akkor Urunk életét és tanításait, a Szent Szellem üzenetét, és az Újszövetséget? Napnál is világosabb, hogy a mózesi elveket vallva szembekerülünk Urunk tanításával és élete példájával.

     Felmerül azonban a régi és sokat hallott ellenvetés: "Ha ezek az elvek általánossá válnak, mi lesz a világból, annak intézményeiből és az egész társadalomból?" A hitetlen történész, amikor a korai keresztyénségről tanít és arról, hogy azok nem voltak hajlandók belépni a római hadseregbe, szintén kérdezi: "Mi lett volna a birodalomból, amelyet mindenfelől barbárok fenyegettek, ha mindenki ilyen gyáva elveket vallott volna?"

     Van rá feleletünk. Ha ezek a mennyei és szellemi alapelvek általánosan eluralkodnának, nem lennének háborúk, sem küzdelmek, nem lenne szükség katonákra, hadseregre, haditengerészetre, de még rendőrségre sem; nem lennének gonosztevők, vagyon ellen vétők és törvényszékek, bírák és tanácsülnökök; azaz vége lenne a mostani életrendnek és elkövetkezne Urunknak és az Ő Krisztusának királyi uralma.

     Tény azonban, hogy azok a mennyei életelvek, amelyekről beszéltünk, nem ennek a mostani világnak vannak szánva, mert ez a világ egy órára sem fogadhatja el, hogy szerintük cselekedjék. Ha megtenné, tökéletesen felborulna a dolgok jelenlegi rendszere és a jelenlegi társadalmi rendszer. Mennyei elvek szerint nem élhet "a jelenvaló gonosz világ", mert azok a Gyülekezet számára vannak rendelve, amely nem ebből a világból való, mint ahogy Krisztus sem a világból való: "Ha ebből a világból való volna az én országom - mondja Urunk Pilátusnak -, a szolgáim harcolnának, hogy ne adjanak át a zsidóknak. Ámde az én országom nem e világból való". Az eredeti szövegben: "most az én országom nem e világból való". És ez a "most" jelentős szó. Egyszer majd e világ országai a mi Urunk királysága lesznek, most azonban megvetik Őt és ebben a megvetésben népe is osztozik, és idegen módjára, zarándokként járja földi életútját, várva, hogy az Úr eljöjjön érte és elvigye magához, hogy ahol Ő van, ott legyenek ők is."

C. H. Mackintosh, Elmélkedések Mózes 4. 5. könyvéről
402-404. old.

2013. szeptember 22., vasárnap

A Világ és az Egyház - 2. rész




     "A zavart az okozza, hogy összekeverjük a Gyülekezetet a világgal. A Sátán egyik sajátos csapdája ez, amelyet azért állít, hogy meghiúsítsa Isten Gyülekezetének tanúságtételét és megakadályozza fejlődését. Ezért teljesen feje tetejére állítja a dolgokat, összekavarja az össze nem tartozó dolgokat, megfosztva a Gyülekezetet igazi jellegétől, helyzetétől, életútjától és reménységétől. Néha halljuk a "keresztyén világ" kifejezést - amely nem más, mint kísérlet arra, hogy két dolgot összeegyeztessenek, amelyek pedig olyannyira különbözőek, mint a fény és a sötétség. Új foltot varrnak az ócska ruhára, amely - mint Urunk mondja - csak gonoszabbá teszi a szakadást.

     Isten nem szándékozik krisztianizálni ezt a világot, hanem ki akarja hívni belőle az Ő népét, hogy mennyei néppé legyen, amelyet mennyei életszabályok kormányoznak, amely mennyei mintára alakul és mennyei célnak örvendezik. Ha ezt nem látjuk tisztán, ha lelkünket nem a Gyülekezet igaz elhívása élteti, a legsúlyosabb hibát vétjük munkánkban, életünkben, szolgálatunkban. Végképp rosszul magyarázzuk az Ószövetséget nemcsak prófétai szempontból, hanem egész gyakorlati életünkre nézve; szinte kiszámíthatatlan vesztességgel jár, ha nem látjuk tisztán Isten Gyülekezetének elhivatását, helyzetét és reménységét és a megvetett, de feltámadott és megdicsőült Krisztussal való kapcsolatát.

     Nem szándékozunk túl sokat időzni ennél az értékes és érdekes témánál, szeretnénk mégis felmutatni néhány példában, hogy magyarázza a Szent Szellem az ószövetségi írást. Vegyük pl. a 34. zsoltárból a 17. verset: "Az Úr orcája pedig a gonosztevőkön van, hogy kiirtsa emlékezetüket a földről." A Szent Szellem ezt az 1 Pt 3,12-ben magyarázza: "Az Úr arca pedig a gonoszt cselekvők ellen fordul." Ebben már szó sincs az eltörlésükről, mert az Úr most nem alkalmazza az eltörlés, elpusztítás elvét. Így cselekedett a törvény korszakában és így fog cselekedni, ha majd eljön az Ő országa; most azonban hosszútűrő irgalma alapján cselekszik. Arca most is, mint mindig, a gonoszt cselekvők ellen van, de most nem törli el őket az emlékezetből. A kétféle elv közti különbség és az Úr csodálatos kegyelme legmegrendítőbb illusztrációja, hogy akik az Egyszülött Fiút keresztre feszíttették, tehát nyilván a leggonoszabb gonosztevők voltak - nem töröltettek el a földről, sőt ők voltak az elsők, akik a szabad kegyelem evangéliumát hallhatták."


C. H. Mackintosh, Elmélkedések Mózes 4. 5. könyvéről
404-405. old.


A Világ és az Egyház - 3. rész



     "Isten kegyelmesen bánik most a világgal, és ehhez kell alkalmazkodnia az Ő népének is, ha hasonlók akarnak lenni Őhozzá, amire hivatva is vannak:

"Legyetek azért tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes" - és ismét: "legyetek tehát követői az Istennek, mint szeretett gyermekek és járjatok szeretetben, amint a Krisztus is szeretett titeket és önmagát adta értünk, mint ajándékot és áldozatot az Istennek kedves jóillatul" (Ef 5,1-2).

     Eszerint alakítsuk életünket a mi Atyánk példája szerint - Őt mintegy utánozva. Ő nem törvénykezik a világgal; nem erőlteti rá hatalmának erejével a jogait. Egykor majd ezt teszi, most azonban még tart a kegyelem napja, még kiárasztja gazdag áldását azokra is, akik ellenségei és lázadnak ellene.

     Csodálatos ez, de így van és mi keresztyének is arra vagyunk hivatva, hogy ezen dicsőséges elvek szerint éljünk és cselekedjünk. De ismét mondhatná valaki, hogy jutunk így előre a világban - hogyan kereshetjük meg kenyerünket ezen a módon? Hiszen kirabolnak és tönkretesznek; az emberek kihasználják, hogy nem megyünk velük törvényre jogainkért és elveszik javainkat, kölcsönveszik és nem adják meg pénzünket, elfoglalják házunkat és nem fizetnek bért. Nem boldogulhatunk ebben a világban, ha nem élünk a törvény hatalmával, hogy biztosítsuk jogainkat. Ugyan miért van a törvény, ha nem azért rendeltettek Istentől, hogy fenntartsák itt köztünk a békességet és a jó rendet? Mi lenne a társadalomból, ha nem lennének katonák, rendőrök, hatóságok és bírák? És ha Isten rendelte, hogy legyenek, ugyan miért ne vehetné őket igénybe Isten népe is? Sőt, miért ne lehetne hivatalos hatalommal, vagy az igazságszolgáltatás erejével felruházott személy az, aki Isten népéből való? Sőt ők alkalmasak erre leginkább!

     Az ilyen érvelésnek kétségkívül van meggyőző ereje. A hatalmasságokat Isten rendelte. A király, a kormányzó, a bíró, a tanácsos, mind a maga helyén Isten hatalmát fejezi ki. Isten ruházza fel őket hatalommal, Ő adta kezükben a kardot, hogy megbüntessék a gonosztevőket és megjutalmazzák a jókat. Áldjuk Istent szívünkből országaink alkotmányos rendjéért. Éjjel és nappal, nyilvánosan és magányunkban imádkozzunk értük. Kötelességünk, hogy engedelmeskedjünk nekik, és alávessük magunkat mindenben, föltéve, hogy nem kényszerítenek Isten iránti engedetlenségre, vagy arra, hogy erőszakot tegyünk lelkiismeretünkön. Ha ezt teszik, akkor ...?
Nos, akkor sem szabad ellenállnunk, csak szenvednünk.

     Mindez világos. Ez a világ egy napig sem állhatna fenn, ha nem lennének hatalommal felruházott emberek. Nem élhetnénk, vagyis az élet elviselhetetlen lenne, ha a gonosztevőket nem rettentené el az igazság fényes kardja. Mindennek teljes tudatában, minden értelmes keresztyén ember tudja, hogy ez nem érinti a keresztyének életútját ebben a világban. A keresztyén ember teljes mértékben elismeri országa kormányzatát. Nem a keresztyének dolga, hogy beleavatkozzanak akár így, akár úgy bármelyik intézmény életébe. Akárhol él, akármilyen annak az országnak a kormányzati elve, kötelessége, hogy elismerje annak közigazgatási és politikai elveit, megfizesse az adóját, imádkozzék az elöljárókért és megadja nekik a tiszteletet, jót kívánjon a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak, imádkozzék az ország békességért és békességben éljen mindenkivel, amennyiben rajta áll.

     Ezt látjuk áldott Urunk példájában. A Heródes-pártiaknak adott emlékezetes válaszában elismeri, hogy alá kell vetnünk magunkat a felsőbb hatalmasságoknak: "Adjátok meg, ami a császáré a császárnak, és ami Istené, az Istennek". Sőt, noha Ő teljesen szabad volt, mégis fizetett adót. Nem volt joguk adót kérni Tőle és Ő ezt Péternek világosan megmondta. Miért nem tiltakozott? - kérdezzük. Nem, valami egészen mást tett: "Hogy meg ne botránkoztassuk őket, menj a tengerhez, vesd be a horgot és húzd ki az első halat, amely ráakad. Ha annak száját felnyitod, egy státert találsz benne: vedd ki azt és add oda nekik értem és érted!" (Mt 17,24-27).


C. H. Mackintosh, Elmélkedések Mózes 4. 5. könyvéről
405-406. old

A Világ és az Egyház - 4. rész


     "Mi tehát a keresztyén ember útja a világban. Követnie kell Mesterét - így tenni, amit Ő - minden dologban. Harcolt jogaiért, törvénykezett, megpróbált "rendet teremteni" a világban, beleavatkozott közigazgatási vagy politikai ügyekbe, politikus volt, kardot rántott, vállalt bírói vagy igazságtevő tisztséget, amikor felkérték, hogy döntsön egy osztozkodási ügyben, nem volt-e egész élete teljes önmegadás az első perctől az utolsóig, nem engedett-e szüntelenül, egészen a keresztig, ahol áldozatul adta még drága életét is?

     Felelj ezekre szíved mélyén, keresztyén olvasó és válaszod megtermi gyümölcsét gyakorlati életedben. Remélem, hogy az imént olvasott gondolatsor segít az 5Móz 13,9-10 és hozzá hasonló igeszakaszok megértésében. Minden tekintetben éppúgy ellene vagyunk a bálványimádásnak és éppúgy el akarunk szakadni a gonosz minden fajtájától, mint a régi Izrael, csak a módszereink mások. A Gyülekezet is parancsot kapott, hogy álljon ellen a gonosznak és a gonosztevőknek, de nem úgy, mint a régi Izrael, nem olyan módszerekkel. Nem tartozik kötelességei közé, hogy megkövezze a bálványimádókat, vagy megégesse a boszorkányokat. A római egyház ezen a nyomon jár, sőt a protestánsok is (a protestantizmus szégyenére) követték példáját. (Servet Mihály /Szervét Mihály/ 1553-ban történt megégetése teológiai elvei miatt, égető szégyenfolt a reformáción és azon az emberen, aki ezt a keresztyénietlen eljárást jóváhagyta. Kétségkívül Servet tételei alapvetően és végzetesen tévesek voltak - az ariánusok istenkáromló elvét vallotta; de akár Servet, akár más elégetése pusztán hamis tanítása miatt, kiáltó bűn volt a Szent Szellem, az emberi szellem és az evangélium elvei ellen, szánalmas gyümölcse annak, hogy teljes tudatlanságban voltak a judaizmus és a keresztyénség közti különbség felől.)

     A Gyülekezet nem hivatott arra, hogy a "kardot" használja, sőt tilos azt használnia. Ha mégis teszi, megtagadja elhivatását, jellegét és misszióját. Amikor Péter vakbuzgóságában kardot rántott Mestere védelmére, Jézus tüstént leállította és egyszersmind kiigazította tévedését: "Tedd hüvelyébe kardodat, mert akik fegyvert fognak, fegyver által kell elveszniük" - s miután így lecsendesítette jóakaratú, de tévelygő szolgáját, kegyelmes érintésével meggyógyította az ejtett sebet. Az apostol pedig így szólt:

"Mert a mi hadakozásunk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Isten szolgálatában erősségek lerontására. Ezekkel rontunk le okoskodásokat és minden magaslatot, amelyet Isten ismerete ellen emeltek és foglyul ejtünk minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak" (2Kor 10,4-5).

     Gyakorlati életében a keresztyénség teljesen letért erről az útról. Összeházasodott a világgal és teljesen földi és evilági módszerrel igyekezett előmozdítani Krisztus ügyét. Tudatlanságában úgy akarta fenntartani a keresztyén hitet, hogy közben szégyenletesen megtagadta a keresztyén életgyakorlatot. Az egyháztörténelem lapjait bemocskolják az eretnekégetések. Mindez annak a következménye volt, hogy úgy vélték, a keresztyénség Izrael helyét foglalja el és annak elvei szerint kell élnie. (Az egy dolog, hogy a keresztyénség tanuljon Izráel történetéből és más, hogy átvegye Izrael helyét, Izrael elvei szerint cselekedjék és az Izraelnek szóló ígéret beteljesedését várja. Az előbbi a keresztyénség kötelessége és előjoga; az utóbbi végzetes félreértés a keresztyénség részéről.) Ezzel teljesen hitelét vesztette a tanúságtétele, elvesztette szellemi és mennyei jellegét, és olyan útra tért, amelynek vége a Jelenések 17. és 18. fejezetében van megírva. Aki olvassa, értse meg!"

C. H. Mackintosh, Elmélkedések Mózes 4. 5. könyvéről
406-407. old.

A lottószámok - 2013. 09. 21.



Foglalkozzunk-e a lottószámokkal? - Félreérthetik, de ne értsék félre, kedves testvéreim!
Isten mindenen keresztül magyarázhat.

Igaz: Isten távol van a szerencsejátéktól.
De nagyon gyanúsak lettek ezek a számok, mintha az Ő keze lenne a dologban, olyan biblikusak ezek a számok, amivel elvitték a hárommilliárdot.


17 - 17 éves volt József, amikor testvérei eladták. (1Mózes 37,2) Kánaán földjén.
        Jákób 17 évig élt Egyiptom földjén. Gósen földjén. (1Mózes 47,28)
        17 év Roboám gonosz uralkodása (1 Kir 14,21) Salamon fia Jeruzsálemben.
        17 -es szám, jelentése: amiért lehetne bosszút állni
        17 -es szám, jelentése: megmenekülés, de még a rossz helyen vagyunk.
        Mit csináljunk a bosszúnkkal, haragunkkal és a fogságunkkal?



21 - Kovásztalan kenyerek utolsó napja a 21. nap
         (2Móz, 12,18) ---> az Igehelyben is ott van egy 12-es
        A 21 fordítva 12. Utalás a 12 tanítványra.
        Mellesleg a lottószámokat 21. napon húzták ki.
        21 = Jézus
        12 = tanítványai
        12 és egy + nulla = 120    /12x10/
         felházban fenn imádkoznak pünkösdkor a tanítványok - sokaság - összlétszáma.
        (Apcsel 1,15)
        (120 az ember életének évei, (1Móz 6,3); 120 kormányzó (Dán 6,2)
        12, 10-zel szorozva, jelenti, a teljes, beteljesedett, teljes szám,
        - tanítványok száma,
        - évek száma
        - kormányzók száma

        Jézus (sem) nem végzett félmunkát.

        2Mózes 12,21 = vágjátok le a páskát!

       Kovásztalan kenyerek = még nyomorúságban vagyunk, de!


70 - A hetven vén.(70 + 2 /Mózes és Áron = 72)
       (Jézus 72 tanítvány kiküldése  60 + 12 = 72) (6 a világ x 10 a teljes)
        /Lk, 10,1/
        Kiküldés, és tanítás.
        Jézus példázatában a megbocsájtás egyik száma.
        Jézus mondja: 70x7szer kell megbocsájtani atyánkfiának. (Mt 18,22)
     

77 - 77-szeres a bosszú Lámekért (1 Mózes 4,24)
       Ha hétszeres a bosszú Káinért.
       A 7 nem lehet a bosszú száma.
       Tetszik látni: Utalás az előző számra 7 x 10
       A bosszú teljességének száma? És mégis a 7. nap a nyugalom napja?
       Az ÚR a bosszút cserélte a kegyelem napjára.
       ... és egy új napot szerzett nekünk? A 8.-at... ? (Apcsel 17.31)
       8. nap az új nap Jézus napja a 7. nap után? Lehetetlen, kicsit előrement, ...?
       hogy vissza-be-vigyen minket a 7.-be?
       Jézus mondta: amíg Atyám munkálkodik, én is munkálkodom, (Jn 5,17)
       addig nincs szombat,
       addig nincs 7.
       Nincs 7., amíg mindenki be nem jut a kegyelem napjával,
       akiknek, ahová be kell jutni.
       "Tartsátok emlékezetben ezt a napot" - (2 Móz 12,14)
        A megmenekülés, a páska napját.
        "Fiam vagy te, ma nemzettelek téged" Zsid 1,5
        "valahol így szól az Írás a hetedik napról: "És megnyugodott az Isten a hetedik napon minden alkotó munkája után." Itt viszont ezt mondja: "Nem mennek be az én nyugalmam helyére." Mivel tehát még várható, hogy némelyek bemennek abba, és akiknek előbb hirdették az evangéliumot, nem mentek be engedetlenségük miatt, egy napot ismét "mának" jelöl ki. Ekkor Dávid által annyi idő múlva így szól, ahogyan előbb mondtuk: "Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket!" Mert ha Józsué bevitte volna őket a nyugalom helyére, nem szólna azután egy másik napról. A szombati nyugalom tehát még ezután vár az Isten népére." (Zsid 4,4 -9)

83 - Fordítva => a 38. héten húzták ki a számokat.
        83 éves volt Áron, amikor a fáraóval beszélt, hogy engedje el őket.
        (2 Mózes 7,7) ---> tetszik látni az Igehelyben is kijön az előző 77


Bosszú, harag, fogság - a világban.
De az ÚR üzenete:
Megbocsájtás!
Szólít fel az ÚR.
Majd Ő küld vezetőket, kimentenek titeket.
Nem végez félmunkát.
Bízzatok.
Bízzatok mindent Rá.



2013. szeptember 20., péntek

4 Móz 6,24-26



Az ároni áldás




A negyedik mérföldkő - 6-6-9 / 4



4. Mózes 6. fejezet



4 Mózes 6,6 =
"Ne menjen be halotthoz az egész idő alatt, amelyben az ÚRnak szentelte magát."


4 Mózes 6,9 =
"Ha pedig valaki hirtelen, váratlanul meghal nála, és tisztátalanná teszi a názír fejét, akkor nyírja meg a fejét tisztulása napján, a hetedik napon nyírja meg azt." 


-----


A fogadalomtételről és a halottról.


Egész Izrael népe, az ÚRnak szentelte magát. Itt az Ige arról szól, ha ebből a népből valaki, külön fogadalmat szeretne tenni, az ÚRnak. ( Ha egy férfi vagy nő külön fogadalmat tesz 6,2)

Valamit adni az ÚRnak, áldozni, azon felül, ami rendelve van, vagy még inkább, abból, ami személyesen hozzánk tartozik. Talán egy kicsit hozzánk, hajunk, szánk, kezünk, életünk stb.

Az étel- és véresáldozatok, az embertől különálló, vagyoni áldozatok. A külön fogadalmat tettek áldozatai, azonban személyesek. Külön a személy által önmagára érvényes megkötéseket, böjtöt, elválasztódást jelent a világtól.
Itt az ÚR nem is szól bele, ki, hogyan szeretne többet adni magából, számára. Három kitételt tesz:
1.  Ne menjen halotthoz, a fogadalma egész időtartama alatt
2. Tartózkodjék a szőlőtől és annak minden feldolgozásától, bor, szőlőlé ivásától, evésétől.
3. Ne érje borotva a fejét.

Ami az áldozat tárgyilagos része az oltáron - az Úr által meghatározott, égő-, vétek-, béke-, ételáldozat - és plusz maga a fogadalmat-tevő ember haja lesz.

Ezeken felüli szellemi - imádságos - részt a személy maga határozza meg. Vagyis azt: Hogyan, mennyit, és mivel kíván szolgálni az ÚRnak. (Úgy kell a názírság törvényét megtartania, ahogyan a fogadalmat tette. 6,21)

A fogadalomtétel tehát Isten és az ember közötti személyes megállapodás.
Nem mentesít fel a már adott isteni törvények alól, de plusz vállalások az ember részéről, hogy az ÚRnak rendelkezésére álljon.

A fogadalmat tevő célja, vagyis elválasztódásának lényege, hogy még nagyobb hasznára legyen Isten népének és Isten dicsőségére: Kijelentéseket vegyen Istentől, tanítsa, vezesse azokat, akiket rábíz az ÚR, a lehető legtisztább megszentelt formájában.

Az ilyen fogadalomtétel mindenképpen áldozatokkal jár.

Ahogyan Jézus is tanítványainak elmondta.
- A Nevemért üldözni fognak titeket.
- Nem lesz hol lehajtanotok a fejeteket.
- Szüleitek, testvéreitek, gyermekeitek, házastársatok megvet, az Értem vállalt szolgálatotokért,
- sőt még saját lelketeket is meggyűlölitek.
- Azt kell enni, amit elétek tesznek azok, akiknek hirdetitek az Isten szavát,
- akik befogadnak titeket.
- Szüntelenül imádkozzatok,
- böjtöljetek,
- dicsőítsétek Istent,
- tanítsátok az embereket,
- vezessétek őket az Atyához.
- Ne részegeskedjetek
- ne kicsapongásokban éljetek, hanem teljetek meg Szent Lélekkel,
- és hálaadással éljetek.

Ez a fogadalomtétel, amit Jézus elénk tárt, ugyanolyan kemény kihívás, mint a názírsági fogadalomtétel az ószövetségi Izraelben.

Sőt ebben a pogány modern világban még nagyobb kihívás, szembetalálkozni az értetlenkedésekkel.
Erős akarat és odaszánás kell ahhoz, hogy azt mond, te másképp gondolkozol, mint azok az emberek, akiket magad körül látsz, vagy veled élnek.
Szembemenni azon elvárásokkal, hogy a világon a legnagyobb természetesség az önzőség, - amit fejlődésnek és növekedésnek hívnak - a kívánságok kielégítése, amely a világ szemében nem bűn, hanem a kívánatosság önbeteljesülése. Ahol a figyelem nem Istenre, hanem önmagunkra irányul. Szüntelenül oda is irányít: Magaddal törődj! - felszólítással. Háborút, harcokat és békétlenségeket gerjeszt, népek, népcsoportok és emberek között.

Jézus, a Neki való önfeláldozásról beszél, amelyben benne foglaltatik az embertársak iránti szolgálat, és a tökéletes szeretet. A tanítvány szegénysége, békéje, szelídsége, imádsága, közbenjárása, gyógyítása és tanítása.

Leginkább ez arról szól, hogy az Egyenes Keskeny úton járj. Ha így teszel, így leszel Isten és a világ számára a legjobban, és a legteljesebben hasznára.

Ha tehát Igen-t mondasz Jézus útjára, az is egy fogadalomtétel.

Azonban, nyilvánvalóan tudni kell, ha valaki Igent mond Jézusnak, és az Egyenes Keskeny úton jár, egyre inkább érthetetlenebb lesz a világ számára, és számára is a világ gondolkozása. Egy teljesen másik dimenzióban jár, hiszen tekintetét már a Mennyeiekre szegezte. Nem törődik önmagával, még azzal se, mit egyen, mivel ruházkodjon, hol lakjon. Mindent ÚRa kezéből vesz, még azt is, mikor hova menjen. Minden gondolatát, minden álmát Istenre bízta, és azok beteljesülését is.

Így a legnagyobb rejtély a mai világ számára, egy Jézus mellett fogadalmat tett, őszinte, egyenes lelkű ember.

---

Ebben a mérföldkőben fel se merül, hogy a názír fogadalmat tett ember önmaga megszegné Isten parancsait, vagy saját fogadalmát. Arról van szó, mi van akkor, ha mégis véletlenül tisztátalanná lenne.

Így van ez velünk is, akik őszintén odaszántuk magunkat Istennek.
Nem az a kérdés, hogy szándékosan vétünk, hanem hogy ha tisztátalanná lettünk, egy halottal, hogyan tisztuljunk meg?

Jézus mondta: hagyjátok,

"Hadd temessék el a halottak a halottaikat, 
te pedig menj el, 
és hirdesd az Isten országát!"
Lk 9,60


Egy kivétel van, a halottakkal való érintkezésben, ahogy Jézus is bemutatta nekünk:

- ha Isten szolgája azért megy a halotthoz, mert az Atyától küldve van hozzá,

hogy az Atya feltámassza a halottakat, és életre keltse őket.
Jn 5,21

Jézus Neve által.


2013. szeptember 18., szerda

A harmadik mérföldkő - 6-6-9 / 3



3. Mózes könyve 6. fejezet



3 Mózes 6,6 =
"A tüzet állandóan tartsák égve az oltáron, ne aludjék ki."


3 Mózes 6,9 =
"Ami megmarad belőle, azt egyék meg Áron és fiai. Kovásztalanul egyék meg, szent helyen: a kijelentés sátrának az udvarában egyék meg."



--

Miután Izrael megszabadult elnyomóitól, kijutott a Pusztába, felkészülhetett Istenének szánt áldozatok bemutatására.

Az én utamban is megjelenik az ÚR oltárán mindig égő tűz, és az ételáldozat. /Nem véres-áldozat, hanem ételáldozat/ Amely kedves illatul száll fel Istenhez.

Nálam: Úrvacsora és a szeretetvendégség.


3 Mózes 6,8
"Vegyenek le egy marokkal az ételáldozat finomlisztjéből és olajából, az ételáldozaton levő összes tömjénnel együtt, és füstölögtessék el az oltáron mint az áldozat emlékeztető részét, kedves illatul az ÚRnak."


Az ószövetségi ételáldozatról: http://testveremnek.blogspot.hu/2012/11/az-etelaldozat.html

Az Úrvacsorám: http://testveremnek.blogspot.hu/2012/09/az-urvacsoram.html



Ő az Isten



Még én se értettem meg mindent...

Azt hiszem, tele vagyok önértékelési zavarokkal... - mosoly -
pedig olyan megnyerő vagyok. - mosoly -
Pedig ... sosem tagadtam le, nem ÉN: hanem Ő.
Nem MI: hanem Ő.

Ő vezetett ki minket. A Pusztán át, Kánaánba.
Ő tart mindent kezében.

Pedig, ha minden szomorú is körülötted, mégis, nem TE, nem ÉN, nem MI:
hanem Ő.

Ha minden meg is változik.
Ha jobb lesz.
Vagy rosszabb.

Ha boldogok leszünk is, vagy fáj szívünk.

Valami tisztulás, itt a Szívben bent.

Még ha közben mindent meg is értünk:

Nem MI, hanem Ő.
Ő adott mindent nekünk.

Értelmet
Szívet
Kegyelmet
Szeretetet
Hitet
Életet
vagy
Ítéletet

Nem MI, hanem Ő. 

2013. szeptember 15., vasárnap

A szüret



Hogy képpel érzékeltessem, mire gondoltam akkor, amikor (kis film) nem szúró-vágó-daraboló, embert ütő-verő-űző fegyverre gondolt Jézus, amikor azt mondta, csak vándorbot lehet a kezünkbe, (Mk 6,8) ha Igét hirdetni megyünk, íme egy friss - 2013-as őszi - kép:

A Nagy Játékos:

http://borfesztival.maltai.hu/kik_vagyunk
Na kik vagytok ti?


Ellenben az én elképzelésemben, ha az ÚR szolgáinak bot van a kezünkben, akkor csak így:


A Próféta:

Ő az én Jónás Taddeusom, így neveztem el.
/Szent Júdás/
Rajzom.

Az összehasonlítás kicsit durva. A következtetésem tragikus. Jónás Taddeus Ninivébe mutat vándorbotjával, a hitetlen városba. 'Gyerünk: Igét hirdetni!'
Ellenben, az a fenti pirosba öltözött páncélos lovag mintha lopott szőlővel futna, nem?!
A gyalogló JÓ Pásztor képe, semmiképpen nem fér össze a dárdával lovagló páncéloshoz.


Kánaán földjéről is így hozták a szőlőt:



A nyáron pedig így volt a kezemben, a bot, ráakasztva a szőlőkkel, hogy bevigyem:


Rögtönzött kis rajzommal.


Mindenki másképp csinálja.


----

2012. január 16-án mondtam fel a Máltai Szeretetszolgálattól.

Az álmom .... 2013 ... valamikor

azt álmodtam, hogy a házunk előtt, megállt a Máltai busz, eléggé ócska, ősrégi leromlott állapotában.
A halál szelleme volt a buszon.
Kiszállt belőle a volt két kollégám, a sofőr, és Á.
Én kinyitottam lassan és óvatosan a kaput, vajon mit akarhatnak kérdéssel magamban.
A sofőr és Á. keresgélni kezdett a kocsiban, valahová lehajítva az ülések alól kihúztak egy botot.
Á. szónélkül felállította elém és átadta. /Azt mondta: Ezt ott hagytad/ Aztán beültek a kocsiba és elmentek. Én meg néztem a botot, hát ez meg mi? Az enyém volt?

---

Egész nyáron ezen gondolkoztam mit jelenthet az álom.
Egész nyáron számtalanszor volt karó, bot, vessző a kezemben.
Rögtön az első alkalommal 50 db karót vettem át a postástól a kapuban, amit anyukám rendelt a kerti növények kötözéséhez.

A nyáron kiderült számomra, hogy Taddeus /Szent Júdás/ egyik attributuma a bot.
Aki szintén feltűnt egy későbbi álmomban - hogy válasszak egy horgászbotot a négy közül. Nekem azonban az 5. kellett.

---

Értelmezhetetlen számomra álmaimból a bot.

Ezért kezdtem aztán írni róla, hogy a Bibliában mit jelenthet.

---

A prófétai, tanítói, vezetői bot.
Nem gyilkolásra való.
Hanem arra, hogy legyőzhetjük az ősi kígyót.
A bűnt, és annak minden következményét.

---

Az álmombeli bot, formája, magassága és jellege nem került a kezembe a valóságban 2013. szeptember 08. napjáig.
Fényképet nem készítettem róla, de szép volt.
Anyukámnak segítettem a szőlőt betakarítani, térültem-fordultam és mire odanéztem egy botot tett két székre és kötözni kezdett két fürt szőlőt egy vastag cérnán, majd rátette a botra egymás mellé sorban.

Azt mondta így a botra, ráfér akár hét cérnára kötött szőlőfürt és azt együtt kényelmesen be tudom vinni, a kamrába hogy felakasszuk mazsolának.

Ez volt az a bot, amit álmomban láttam.

Öröm töltött el, mert a 2007-es álmomban /olvasd itt/ ebben a kertben verték szét botokkal a gyümölcsöket és most íme, a valóságban szintén egy bottal takarítjuk be a gyümölcsöket, ugyanott.
Még meg is jegyeztem, hogy ez a jelenet pont olyan, mint amikor a kémek felmérték Kánaánt, és a vállukon egy boton egy darab szőlőfürtöt hoztak bizonyítván: tejjel és mézzel folyó föld Az.

---

Na és akkor én is nő vagyok. 
http://www.maltai.hu/?action=new&newid=1170


A második mérföldkő - 6-6-9 / 2



2. Mózes könyve 6. fejezet


2Móz 6,6 =
"Ezért mondd meg Izrael fiainak: Én vagyok az ÚR, és megszabadítalak benneteket az egyiptomi kényszermunkától, megmentelek benneteket a szolgai munkától, és megváltalak benneteket kinyújtott karral és súlyos ítéletekkel."


2Móz 6,9 =
"Mózes pedig elbeszélte mindezt Izráel fiainak. 
De nem hallgattak Mózesre kishitűségük és a kemény szolgálat miatt."



------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Mivel Mózes nem akarta vállalni a küldetését, beszéd-problémái miatt,
az ÚR haragra gerjedt Mózes ellen:
Ki tesz némává vagy süketté, látóvá, vagy vakká?
Talán nem én? az ÚR?
De Mózes ezt felelte: Küldj mást, akit küldeni tudsz!
2Mózes4,11-17

Aztán, mikor megérkezik Áron Mózeshez, mondja az ÚR Mózesnek:
"Olyanná teszlek a fáraó előtt, mintha Isten volnál
Testvéred, Áron pedig a prófétád lesz.
Te mondj el neki mindent, amit én parancsolok neked. 
Testvéred, Áron, meg beszéljen a fáraóval, hogy bocsássa el országából Izráel fiait."
2Móz 7,1-2

"Bement azért Mózes és Áron a fáraóhoz, és úgy cselekedtek, ahogyan az ÚR parancsolta. 
Áron odadobta a botját a fáraó és szolgái elé, és az kígyóvá változott." 
2Móz7,10

"Akkor a fáraó is előhívta a bölcseket és varázslókat, és azok, Egyiptom mágusai is ugyanazt tették a maguk titkos mesterségével. Mindegyik odadobta a botját, és azok kígyóvá váltak. De Áronnak a botja elnyelte a botjaikat." 2Móz7,11-12

"Akkor ezt mondta az ÚR Mózesnek: Konok a fáraó szíve, nem akarja elbocsátani a népet. Menj el a fáraóhoz reggel, amikor éppen kimegy a vízhez, állj eléje a Nílus partján, és vedd kezedbe azt a botot, amely kígyóvá változott. Ezt mondd neki: Az ÚR, a héberek Istene küldött engem hozzád ezzel az üzenettel: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak nekem a pusztában! - de te nem hallgattál rám mindeddig. Így szól azért az ÚR: erről tudod meg, hogy én vagyok az ÚR: Én a kezemben levő bottal ráütök a Nílus vizére, és az vérré változik. A Nílus halai elpusztulnak, a Nílus maga pedig megbüdösödik, úgyhogy az egyiptomiak undorodni fognak attól, hogy vizet igyanak a Nílusból. 

Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Mondd Áronnak, hogy vegye a botját, és nyújtsa ki kezét Egyiptom vizei, folyói és csatornái fölé, tavai és összes vízgyűjtője fölé, hogy vérré váljanak. Legyen vér Egyiptom egész földjén, mind a faedényekben, mind a kőedényekben.

Mózes és Áron úgy cselekedett, ahogyan az ÚR parancsolta. Fölemelte a botját a fáraó és szolgái szeme láttára, ráütött a Nílus vizére, és a Nílus vize mind vérré változott. A Nílus halai kipusztultak, maga a Nílus megbüdösödött, úgyhogy az egyiptomiak nem tudtak inni a Nílus vizéből. Vér volt Egyiptom egész földjén. De Egyiptom mágusai is úgy cselekedtek titkos mesterségükkel, ezért a fáraó szíve kemény maradt, és nem hallgatott rájuk - ahogyan megmondta az ÚR. A fáraó megfordult, hazament, és nem vette szívére a dolgot. Az egyiptomiak pedig mind ásni kezdtek a Nílus környékén, hogy vizet ihassanak, mert nem tudtak inni a Nílus vizéből." 2Móz7,14-24

---

MEGGONDOLATLAN BESZÉD:

Amiért nem ment be Kánaán földjére Mózes és Áron:

Nem azért, mert ráütött /vagy mert kétszer ütött/ a sziklára, hanem mert ezt mondta:

"Hallgassatok ide, ti lázadók! Fakasszunk-e vizet nektek ebből a sziklából?"
4 Móz 20,10

Ki fakaszt?

Mózes-e, vagy Áron? Vagy Isten? Ki a Szent Isten?

"Meribá vizeinél is felháborították, Mózes is rosszul járt miattuk,
mert elkeserítették lelkét, 
és meggondolatlanul beszélt.
Zsolt 106,32-33

"Akkor ezt mondta az ÚR Mózesnek és Áronnak:
Mivel nem hittetek bennem, és nem tartottatok szentnek Izrael fiai előtt,
nem vezethetitek be ezt a gyülekezetet arra a földre, amelyet nekik adok.
Ezek Meribá vizei, ahol perbe szállítak Izrael fiai az ÚRral, 
de ő megmutatta nekik,
hogy szent."
4Móz 20,12-13

Vigyázzunk beszédünkre. Ne legyen meggondolatlan a beszédünk Isten újtán.
Tartsuk szentnek Istent szívünkben és a világfiai előtt is: beszédünkben is.
Hogy bemehessünk és birtokoljuk a földet, ahová hív minket.
Nem mi: HANEM Ő CSELEKSZIK. MERT Ő A SZENT ISTEN.

---


Jézus tanítványainak:
"Meghagyta nekik, hogy semmit se vigyenek 
az útra 
egyetlen vándorboton kívül, 
se kenyeret, se tarisznyát, se pénzt az övükben."
 Mk 6,8

Semmilyen botot /fegyvert/, semmilyen pénzt, semmilyen kenyeret, semmilyen ruhát.
Esetleg egyetlen egy vándor-botot. /A vándorbot: az nem szúró-vágó-daraboló, embert ütő-verő-űző fegyver /olvasd itt hogy is gondolom /

"Ezt mondta nekik: "Semmit ne vigyetek az útra, se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt, két-két alsóruhátok se legyen." Lk 9,3

"Ne szerezzetek se aranyat, se ezüstöt, se rézpénzt az övetekbe, se tarisznyát az útra, se két felsőruhát, se sarut, se botot: mert méltó a munkás a kenyerére." Mt 10,10

---

A 6-6-9-es út eddigi üzenete, röviden, a 2. mérföldkőig:

A világ tehát gonosz, Nóé pedig IGAZ.
Legyen kezedben vándor-botod.
Tartsd szentnek Istenedet szívedben és
beszédedben is.
Engedelmeskedj Isten parancsának
cselekedeteidben is.