"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2013. július 29., hétfő

Márti barátnőm névnapjára



Mártit nagyon szeretem.

Az egyik legjobb barátnőm, időben vezeti a listát: 18 éve.
Egyetlen egyszer vesztünk össze, mert egy emailemből másolt egy részt és továbbküldte. (Nem volt igazam, túlreagáltam.)
Tessék, ma meg már, mindent a nyílt színre viszek, itt, a blogomon. Akkor alig tudtam megbocsájtani neki, hogy valaki mással is megosztott egy gondolatomat.

Találtam most egy régi levelét, nyomtatott formában.  Az outlook 1000 levél után automatikusan törölt, az egyéb internetes leveleket pedig évente mind kitörlöm, így nálam csak azok maradnak meg, amit nyomtatottan őrzök meg. Semmi elektronikus levelet nem őrzök. Minden a fejemben van.

Legépelem. Kicsit pihenek ezzel a takarításban.


2000. 05. 02.

"Kedves Bogi!

Remélem jó, hogy ide válaszolok. Miért is van ez a címed? A régi is működik még?

Jókat írtál. Kivételes alkalom a mai, de jó lenne, ha nem lenne kivételes, hogy tudok délben egy kis csendességet tartani, de mielőtt ezt megtettem volna, íme itt egy ideillő levél tőled. Na jó, legyen ez a csendesség levele.

A gondolatok is lehetnek vegyesek, nem mindegyik volt üdítő, ami a fejemben kavargott. Biztató volt, amit írtál. Én is hasonlóképpen látom. Az istentiszteletet nagyon élveztem. A dicsőítést is és az igehirdetést is. Csak a hirdetések nem kellettek volna ott, azon a helyen. Akkor nem kellett volna visszasüppedni a Szent Szellembe, mert ki se jöttünk volna. No mindegy...

Bogicám! Ne lógasd az orrod, körülötted és benned annyi szeretet lakozik, hogy ha nem akarnád adni, akkor is érzik az emberek. Igen, meleget árasztasz és végre otthon is érezheted magad, remélem. Ezt kívánom Ákosnak is, az istenfélelemet megelégedéssel, (ez ige valahol a példabeszédekben) és belső békességgel. Engem ez a belső békesség töltött el tegnapelőtt, és hála sok-sok mindenért pl. a barátaimért, érted. Jó lett volna még beszélni, gondolom, ezért is szaladt ki belőled ez az e-mail. Bennem tudod milyen gondolatok vannak?
Hogy sokkal komolyabban kell vennem/vennünk Istent. Véres valóság ez, Jézus vérének valósága. Élet-halál kérdés, tele sok-sok felelősséggel, amit csak Isten segítségével, Jézus nevének erejével lehet elhordozni, és én nem tudom annyira komolyan venni, mint amennyire érzem, hogy kellene. Még mindig nem, és ez aggaszt. Körmérkőzést játszanak bennem a személyes kis vágyaim, amikkel nincs is szerintem semmi baj, a vágy a teljes életre minden szempontból, szellemileg, "időileg+szórakozásilag", és az Isten dolgai, cselekvése, ébredése utáni sóvárgás. Úgy érzem, azt sem tudom, hova kapjak, mindenhol hiányt érzek magamban. Ezért volt jó nekem a vasárnapi Istentisztelet, megnyugtatott, olyan volt, mintha egy rövid időre lepihenhettem volna a testvéri közösségben az Atya kebelén. Szeretném harmóniában látni az életemben mindazt, amit Isten készített és szándékozik tenni. Igen, félve merem csak kimondani, hogy talán a harcokat is hiányolom, de kicsit más jelleggel, mint eddig. Mert volna mit harcolni, meg van is, de néha elodázhatóknak tűnnek,  pedig nem azok. Isten biztos olvassa ezt az e-mailt most, úgy is szánom, neki is. Mint imádságot. Mert magamnak is nehéz megfogalmazni, mi az a hiány, amit érzek, amit Isten tölthet csak be, de biztos nekem is kell valamit adnom hozzá. De mit? Ha van ötleted, szívesen meghallgatnám. Nincs semmi baj velem, mégis van. Türelmetlen vagyok?

Isten áldjon, és vidítson fel! Nézd, süt a nap! Tudod mi jön az ébredezés után? Hát persze, hogy tudod!
Sok szeretettel: Márti"

---

2000. 06. 19.

"Kedves Bogi!

Kísértésed hatott, mindent értek, amit írtál. Most mondok még valamit, amit már lehet, hogy mondtam.

Kérlek ne ítélj el, mert most nagyon őszinte leszek. Kevés embert tudok magamnál különbnek tartani. Ez nem jelenti azt, hogy lenézek bárkit is, vagy nem tudnék nagyon sokakat szeretni. Egyszerűen - és az idővel egyre könnyebben egyre nagyobb szeretettel - elfogadom az embereket, és élvezem, hogy mindenki más. Mindenkinek örülök, aki a helyén van. Abban a szerepkörben, ahol Isten leginkább meg tudja áldani. Mégis nagyon kevés ember van, akire igazán felnézek, akit csodálok (talán kevés ember van a helyén, vagy kevésen látszik, hogy a jó hely felé tart), akit magamnál különbnek tudok tartani. De te ilyen vagy. Azért mondtam vasárnap, hogy lehetetlen ez a kapcsolat, mert csodálatos. ..."

---

Kedves Márti!

Utólag is ezerszer köszönöm!
Isten áldjon meg.

Boldog névnapot !




sok sok szeretettel,
bogi


Nincsenek megjegyzések: