"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2013. április 26., péntek

Mindenkinek nehéz


"Elfogadjuk ugyan az emberek bizonyságtételét, 
de Isten bizonyságtétele nagyobb; 
mert Isten bizonyságtétele az, amellyel Fiáról tesz bizonyságot. 
És aki hisz Isten Fiában, abban megvan ez a bizonyságtétel. 
Aki nem hisz Istennek, az hazuggá teszi őt, 
mert nem hisz abban a bizonyságtételben, 
amellyel Isten bizonyságot tesz Fiáról. 
Ez a bizonyságtétel pedig az, 
hogy Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az ő Fiában van. 
Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban. 
Ezt azért írtam nektek, akik hisztek Isten Fia nevében, hogy tudjátok: 
örök életetek van. 
Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, 
hogy ha valamit az ő akarata szerint kérünk, 
meghallgat minket. 
Ha pedig tudjuk, hogy bármit kérünk, meghallgat minket, 
akkor tudjuk, hogy már megkaptuk, amit kértünk tőle. "
1Jn5,9-15



Miért nem tudok Jézusról beszélni?

Éhes vagyok.
Úgy érzem, annyira éhes vagyok, hogy éhen is halhatok.

Miért nem tudok Jézusról beszélni?

Minden örömem, életem.

Miért nincs bennem hit?
A minden kétséget, félelmet legyőző hit!

A világra tekintek? Ami gonoszságban vesztegel?
Talán valamit még mindig nem engedtem el.


Szeretném, ha úgy törne ki belőlem a hit, mint a vulkán!
Azoknak mondani el, akik itt élnek velem együtt!
Akiknek itt velem együtt vannak fájdalmai!
Ha látnák az életemen, hogy itt van benne Jézus!
Ha taníthatnám őket, mert oly sok tudás van bennem!
Ha vigasztalódhatnánk egymás által.

De nem!
Hanem kesergem!
Gyengélkedem, vonszolom magam, mint egy féreg.

Már nem haragszom magamra emiatt.
Nincs bennem düh, se rácsodálkozás.
Csak egy követelődzös kérés: Elég volt Uram!
Követelem, hogy add meg a hitet!
Hogy higyjek, hogy menjek, hogy tegyem, minden áron, ahová küldesz!

Elég volt!
Nem fogok itt éhen halni, amikor roskadásig van a szekerem, kenyérrel!

Uram! Meggyűlöltem magam!
Végtelenségig gyűlölöm a gyengeségem, a félelmeim, a kétségeim, az önsajnálatom.

Van élet!
Benned.
Nekem csak Te kellesz!

Tegnap este kimentem kicsit sétálni.
Találkoztam az unokatestvéremmel.
Beszélgettünk.
Azt mondta: "bogi, nem kell járni sehová, hogy tudd, a jó emberek a Mennybe mennek.
Akiket én szeretek, azok a Mennybe mennek."

Mondta szinte elcsukló hangon, mert sok ismerősünk halt már meg.

Aztán elmondta, hogy minden tragédiámra emlékszik!
Egy kívülállótól hallani! Hátborzongató volt, önmagában, dehogy velem is történt meg, mindez, amit mond!
Amikor bejöttem a házba, azon gondolkoztam, Istenem!
Hogy mennyire szeretnek engem az emberek, mennyire aggódnak értem, és mennyi-mennyi baj ért engem!
Nem, nem, nem, nem akarok ezeknek az embereknek aggódást adni, hanem örömet!
Azt akarom, hogy lássák, hogy erős vagyok! Benned Uram, hogy öröm van bennem, minden fájdalom ellenére, hogy Te felemelsz, Te erőt adsz, Te megerősítesz!
Te benned öröm van, Tebenned béke van.

Csak én, csak én tehetek róla, ha nem tudom átvenni Tőled!
Senki másra nem haragudhatok, Én vagyok, aki nem megy Hozzád!
Én vagyok, aki nem indul el!

Gondoltam addig leszek fenn, és imádkozom, amíg meg nem erősítesz,
de egy óra múlva hatni kezdtek az új gyógyszerek.
Úgy fejbe vágott, hogy alig bírtam elvánszorogni az ágyig.
De azt mondtam, olvasok, olvasok, imádkozom, amíg bírok, követelem Uram,
 a gyógyszerek felett is Úr vagy!

A gyógyszerek erősebbek! Elaludtam.
20 éve vagyok epilepsziás, - egy autóbaleset után, háromszor volt nagy rohamom -
szedtem rá, minimális - csecsemő - adagban gyógyszert,
teljesen tünetmentes voltam, de az EEGém sose volt tökéletes.
Most az orvos, egy új gyógyszert ajánlott, ami után egy terheléses EEGével meglátjuk,
hogy akár el is hagyhatjuk majd őket.
Mindenesetre nekem ezek a gyógyszerek felérnek egy lórúgással.
Az előzőek elhagyása is azt hiszem, - bármennyire is csecsemő adag - elvonási tünetet okoznak.
Ezek a dolgok mind finom átmenetben történhetnek.
Nem lehet hirtelen elvenni ezeket a gyógyszereket, sem hozzáadni.
Türelmes vagyok.
Hiszem, hogy Jézussal sikerülni fog.
Hiszem, hogy megáldja a tudosókat, hogy jó gyógyszereket fejlesszenek ki,
és hiszem, hogy Jézus minden betegségből megtud és megakar gyógyítani, gyógyszerek nélkül is.
Azokat, akik hisznek, és akik kérnek!

Hinni akarok!
Kérni akarok!
Elfogadni akarok!
Hálás akarok lenni!
Örülni akarok!
És hirdetni akarom, nagy fenséges dicső Nevét!

Szóval most nehéz!
Nehéz azoknak, akik szeretnek engem,
nehéz nekem! Fizikailag.
Teljesen átérzem a szerektől függő emberek elvonási tüneteit!

De jól tudom! Az Ő dicsősége fog felragyogni mindenben.
Még a nehézségek is, dicsőséget, áldást fognak Neki hozni.
Velünk együtt.

A bűnnek van következménye!
Minden bűnnek!
Minden gonoszság bűn.
Egy autóbaleset.
Egy figyelmetlenség, vagy bármi...
Nem véletlen, hogy Mózes törvényei még a véletlen balesetekre is kárpótlásokat írtak elő.

Oh, ki tudná begyógyítani a sebeket!
Ha az orvosok össze is ragasztanak, gyógyszert írnak és mindent megtesznek,
te már nem leszel olyan, amilyen előtte voltál.
Ért egy sokk!
Az Úr az egyedüli, aki úgy tud meggyógyítani, hogy teljesen tökéletesen helyreállít!
Az Ő sebeiben gyógyultunk meg,
ott a kereszten.
(Későbbi hozzáírásom: Végül sikerült a gyógyszeráttálás, és a gyógyulás.
Befejezett bizonyságtételem az epilepszia gyógyulásából, részletesen: link)

Mi emberek, akik egymásnak - vagy esetleg magunknak - sérelmeket, fájdalmakat, betegségeket okoztunk, mi mindannyian ott a keresztnél tudunk egymással kiengesztelődni.
Azokban a sebekben van, minden gyógyszerünk, és gyógyulásunk.

Azt mondja Isten: Aki engem szeret, béküljön meg velem!
Béküljünk meg egymással!
Bűneink egymásnak okoznak sebeket, fájdalmakat, de Isten minden sebért bosszút fog állni,
ha meg nem békülünk előbb Vele. Ott a keresztnél.

Azért küldte el Fiát, hogy Őbenne Örök életünk legyen.
Azért küldte el Fiát, hogy bármit kérjünk Tőle megkapjuk.
Meg fogjuk kapni.
Ha máskor nem, akkor, amikor levetkőztük ezt a testet.
Mert test és vér nem örökölheti Isten országát.
Fogunk találkozni, ott Fenn a Mennybe.
És oda csak olyanok mehetnek, akik szeretik Istent és szeretik egymást.
Akik megbékültek Istennel, és az emberekkel.
Isten ezért küldte el Jézust. Az Ő saját Fiát. Az Ő bizonyságtétele pedig igaz.
És ha valaki nem hisz ebben a bizonyságtételben, hogy Jézusban minden helyreállt,
hazuggá teszi az Istent.

Ne tegyük hazuggá Istenünket!
Higgyjünk Istenben, higgyjünk Őbenne!


Nincsenek megjegyzések: