"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2013. március 15., péntek

Isten szól



Feltűnő események történnek e világon, a legkülönbözőbb módokon. Maga Isten ténykedik. Többé nem hallgat, és nem csupán beszél; lépéseket tesz. A változások elsősorban természeti katasztrófák formájában történnek, és Isten megítéli a bűnöket, amelyek már az égre kiáltanak ebben a korban.

Ezek a figyelmeztető ítéletek kinyilvánítják, hogy teljesen Isten cselekedeteitől függünk. Amit szent akarata elindít, azt ember nem akadályozhatja meg sem szóval, sem tettel. Teremtmények vagyunk, és semmit sem tehetünk, amikor Isten megremegteti a földet, tornádókkal ostorozza az országot, felhőszakadások tombolnak, folyók és tavak lépnek ki medrükből, fagyasztó hideg és perzselő hőség pusztít. Valamennyi előbbi generációtól eltérően, Istent a cselekedetei alapján kezdjük megismerni. Bemutatja, hogy kicsoda Ő!

"Nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük. 
Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! 
És a záporesőnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok! 
Minden ember kezét lepecsételi, hogy megismerje minden halandó, 
hogy az Ő műve."
Jób 37,4-6

Fájdalmas, de lélegzetelállító tapasztalatokat szerzünk Isten szuverén cselekedetei nyomán.

...

     Bárcsak Isten haragja feltámaszthatná a bűnbánatot, és elindíthatná a megtérés mozgalmát! Így kellene válaszolnunk Isten haragjára! Csak ezután mérsékelné ítéleteit irgalommal. Időről időre átéreztem Istenünk és Atyánk szent szomorúságát. Ez a kiáltás tört fel belőlem: ha az Úr haragja fellobban, és már nincs más választása, csak az ítélet, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül fájdalmát. Érezzünk Vele együtt, és szeretettel osztozzunk a sújtottak szenvedéseivel, megalázva magunkat velük együtt, hogy Isten felfüggessze ítéletét. Talán megmenekülünk! Ne feledkezzünk el másokról, hanem még inkább imádkozzunk és könyörögjünk a szenvedőkért. Az ilyen szenvedések alatt Isten mindnyájunkat erre kér. "Térjetek meg! Forduljatok vissza Hozzám! Várok rátok. Mindent újjá teremtek."

     Az ítélet minden újabb csapásánál a Menny vár azok válaszára, akik megértették a figyelmeztetést. "Ó, keljetek fel, keljetek fel! - Ez az ítélet a Mindenhatótól jön, Aki még sokkal súlyosabbat is küldhet, ha meg nem tértek."

     Az Úr vár a megtérésre és a magatartás gyökeres megváltoztatására, nemcsak a már sújtott területeken, hanem különösen azok között, akik Őt ismerik. Mint hívőknek, annyira azonosulnunk kell a szenvedőkkel, mintha mi szenvednénk, és imádkozással, megtéréssel kell vezetnünk őket Istenhez. Valamilyen módon mindnyájan hozzájárultunk országaink hanyatlásához, az erkölcsi földcsuszamláshoz, a "Sínai ledöntéséhez" még akkor is, ha csak közömbösek maradtunk. A figyelmeztető ítéletek által az Atya vissza akar vinni a szívéhez mindnyájunkat, akik talán elsodródtunk tőle, és langymelegek lettünk. Arra szólít fel, hogy alázzuk meg magunkat és térjünk meg, kérjük bocsánatát, változtassuk meg útjainkat és lelkesítsünk másokat is erre.

     Csak szégyent érezhetünk a bűneinkért, mert megszomorítottuk az Atyát, Aki örökkévaló szeretet. Akik sírnak azért, mert Istennek ilyen fegyelmező eszközöket kellett alkalmaznia, akik szeretik országukat és népüket, felszólítást kapnak a megtérésre. Meg kell döbbennünk ezen a tényen: Isten megtörte a csendet. Ítélete kiáradt a Földre. Eljött az ideje, hogy visszatérjünk Istenhez, hogy kegyelmét közölje velünk olyan bő mértékben, mint még soha.

     Fölhasználjuk-e erre ezt a mostani időt a lehető legjobban?

     A megtérésre való felhívás a mai napra szól. Térjünk meg, mert különben Isten haragja tovább árad az országokra.


/M. Basilea Schlink: Isten szól általuk c. könyvből/



Nincsenek megjegyzések: