"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2013. március 4., hétfő

Fújd a harsonát!



Dieter Bestaendig:
Látomás és kinyilatkoztatás 2007. január


Fújd a harsonát! Hívd szolgáimat és szolgálóimat a gyülekezésre!
Gyűjtsétek össze hűségeseimet a Föld négy végéről, hogy utasításaimat adjam nekik! Szemeim az ország hűségesein (vannak), hogy ők nálam nyugodjanak. Zsolt. 101,6

Egy meghívása az urak Urának és királyok Királyának, hűségesei - szolgái és szolgálói felé:
Lásd, én újat cselekszem, most bontakozik ki! Nem veszitek észre?! Sőt, a sivatagban utat készítek, a pusztában víznek áradását. Még a mezei vadak is dicsőíteni fognak engem, a sakálok és a strucc-fiak is, mert vizet adok a sivatagban és áradatot a pusztában, hogy inni adjak választott népemnek.
Ézs. 43,19-20

2007. január 07-én este 18,30-kor az irodámban tartózkodtam, hogy néhány imatémát Isten Trónja elé vigyek. Fáradt, kimerült voltam, és a fejemet a kezemre támasztva, szememet becsukva imádkoztam új erőért és megelevenítésért. Ebben a helyzetben adott Isten egy látomást.

Láttam egy hosszú, megterített asztalt egy nagy gyülekezeti helyiségben állni. Ez a kép foto-szerűen állt szellemi szemeim előtt. Akkor kinyitottam a szemem, hogy lássam, nem csak képzelődés-e az egész. Azonban nyitott szemmel is láttam ezt a képet, ugyanolyan világosan, mint előzőleg becsukott szemmel. Akkor tudtam, hogy Isten egy víziót akar adni.


Látomás a nagy gyülekezeti helyiségről.

Leírom itt, amit nyitott szemmel láttam:


Egy nagy ünnepélyesen díszített csarnokban egy hosszú, ugyancsak ünnepélyesen díszített asztal állt. Az asztal hossza kb. 12 székhez passzolt oldalanként. Az asztalterítő mélykék damaszt volt, a teríték pedig a legfinomabb fehérfényű porcelán. Minden szék ezüst barokk stílusú volt, míg a párnázott részek világító fehér struktúr-damaszttal voltak bevonva.


Az ünnepi-asztalfőre hirtelen, mintegy láthatatlan kéz által, egy nagy királyi korona helyeztetett - azonban e helyen nem volt szék. Az asztal mögött megpillantottam egy óriási, bársonypiros ráncba húzott függönyt, amely elválasztotta a mögötte és előtte levő helyiségeket kb. öt méter szélességben és csak az ünnepi asztal mögött volt nyitva. A mögötte lévő helyiségbe az erős fénysugártól - ami onnan kiáramlott - nem tudtam benézni.
Egészen a helyiség közepéig mindent ez a meleg fény-tónus ködösített el. Ez a Szenthelyet ábrázolta, ahol maga Isten vagy Jesua volt.
Természetesen izgatott a kérdés: Ez a vízió összefüggésben van-e a menyegzővel a Máté 22,2-14 alapján, vagy a ”nagy vacsorával” a Lukács 14,16-24 alapján?
E kérdésben nem volt belső bizonyosságom. Egy üzenet kezdeténél álltam, amelyet nem tudtam megítélni és elhelyezni.
Valamivel később újra láttam ezt a gyönyörű termet és észrevettem, hogy a bársonypiros függöny mindkét oldalán két nagy angyal áll kürtökkel a kezükben készen arra, hogy belefújjanak.
Ebben a pillanatban a Szenthely belsejéből egy hang hallatszott és így szólt: Gyüjtsétek össze hűségeseimet a Föld négy végéről, hogy utasításaimat adjam nekik az utolsó időre és napokra - ami még marad, hogy elvégezzék a megbízatást! (Olvasd ebben az összefüggésben
a Zsolt. 50,5; és 101,6-7-et)


Akkor láttam hogy az angyalok felkészültek a kürtölésre, mellyel Isten gyülekezetét és a meghívottakat egybehívják. 4.Móz. 10,7 Hirtelen előtűnt a Szenthelyből egy nagy, kinyitott írástekercs - egy filmvászonhoz hasonló - a hosszú ünnepi asztal előtt. A szöveget nem tudtam olvasni, de láttam, hogy aranybetűkkel volt írva és három oszlopban volt a szöveg.
Különös volt, hogy ebben az időpontban még senki nem volt ott a meghívottak közül - a székek üresek voltak.


A repülő Írástekercs a Szenthelyből


Láttam, amint az egy nagy Írástekercsből sok kicsi Írástekercs szabályosan "kirepült", és mint egyedi személyes üzenet Istentől, az egyes terítékekre szálltak - és ott a porcelántányérokon kinyíltak. Isten Szelleme megmutatta, hogy mindezek az üzenetek "puzzel-részecskéi" egy nagy üzenetnek, amelyek a Szenthely bejáratánál az Irástekercsen voltak.
Jobbra tőlem egy hárfás angyal állt és mindig, amikor egy Írástekercs egy meghívott terítékére repült, ujjaival végigfutott a húrokon és a csodálatos több szólamú hárfazengés az egész helyiséget betöltötte.

Mialatt mindezt átéltem, Isten hatalmas kenete áradt át rajtam a fejemtől a lábamig és egy hangot hallottam bennem, mely ezt mondta: Ha Szavaid találtam, lenyeltem őket, és a Te Szavad/Igéd vígassága és öröme volt szívemnek; mert a Te neved neveztetik rajtam, Örökkévaló/JHWH/יהוה Seregek Istene. Jer. 15,16
A Szentszellem bennem mondta ki hangosan e szavakat. Tehát a meghívottaknak ezt az Írástekercset kellett enniük a tányérokról: Isten szavát, mint megfelelő eledelt enni!

Ekkor az Ezékiel 3,1-3 jött az emlékezetembe, ahol erre vonatkozóan írva áll: És Ő szólt hozzám: Emberfia! Amit találsz edd meg! Edd meg ezt a tekercset, azután menj, és beszélj Izráel házához! És kinyitottam a számat, és Ő megetette velem ezt a tekercset. És mondta nekem: Emberfia! Etesd meg hasadat, és töltsd meg a belsődet ezzel a tekerccsel amelyet adok neked! És megettem, és édes volt a számban mint a méz.

Ugyancsak a Jelenések 10,9-10-ben: És odamentem az angyalhoz mondván neki, hogy adná át nekem a könyvecskét. És szólt hozzám: "Vedd, és edd meg! És keserűvé teszi a hasadat, de a szádban édes lesz, mint a méz.
Jesua szintén mondja ebben a vonatkozásban a Ján. 4,32 és 34-ben: Nekem van eledelem, amit egyem, amit ti nem ismertek... Az én eledelem az, hogy tegyem Annak akaratát aki elküldött engem, és az Ő művét bevégezzem.

Ez volt a látomásom első része, amelyet 2007. január 07-én kaptam.
Isten Szelleme mondta nekem, hogy a következő napon új kinyilatkoztatást ad.


A terem megtelik "Isten hűségeseivel"


Amint a következő napon imában időztem Isten előtt, újra megelevenedett szemeim előtt az előző napi látomás. Ezúttal láttam, hogy megtelt a terem a meghívottakkal. Ami különösen feltűnt: Minden vendégen ugyanolyan öltözék volt - bársonykék palást/talár - hasonlóan mint az amerikai kórustagokon; de a talár/palást nem amerikai találmány (magam nem vagyok barátja a talárnak).
Lényeg, hogy minden meghívott egységes öltözékben volt. A palástok hátára egy aranykulcs volt hímezve. Különös módon passzolt a palástok színárnyalata a kék damaszt terítőhöz az asztalon. Mint mondtam, azon igyekeztem, hogy akceptáljam ezeket a "talár-palástokat", a jobbomon lévő hárfás angyal a következő magyarázatot adta: Kék a hűség színe, ezért kaptak kék palástot. Az aranykulcsok a hátukon azt mondják, hogy a meghívottaknak Isten szolgálatában kulcs szerepük van.

Természetesen foglalkoztatott a kérdés: Kik ezek az emberek és honnan jöttek ők?
Az ötszörös szolgálatból jöttek ők.
Megjelentek itt: közbenjárók, evangélisták, apostolok, próféták, tanítók-pásztorok; de olyan személyek is akik kevébé voltak ismertek, úgymint különböző segélyszolgálatok munkásai - Isten Országának terjesztői, akiket Jesua Isten hűségesei címmel tüntetett ki.
Csak olyan személyek voltak itt jelen, akik Istent hűségesen szolgálták tálentumaikkal.

Ami még feltűnt: Itt Isten jelenlétében mind egyenlőek voltak. Nagytekintélyű vagy kistekintélyű - szempillantásnyi különbség sem volt itt. Itt fent senki nem kísérelte meg, hogy a másik meghívotthoz mérje magát, imponáljon vagy domináljon vagy beavatkozzon. Azért voltak itt, mert Istentől szolgálatuk alapján hűséges minősítést kaptak - személyi tekintély nélkül. Egymástól sem vettek dicsőséget, mert mind Istent magát dicsőítette.
Ezért jelentek meg itt Isten gyülekezeti termében bársonykék palástba öltözve, aranykulcs-himzéssel a hátukon, amely már magában Isten kitüntetését ábrázolta.
Hallottam Jesua hangját, amint a meghívottakhoz szólt, de egyes szám első személyben: Itt vagy fent, mert hívtalak!


Látomás a szárazságról és a vizek forrásairól


Hirtelen elragadtattam a teremből. Egyáltalán nem számítottam rá. Alattam láttam a Földet; és azt, hogy ott egy változás történik. Láttam, amint a Föld barna lett, új sivatagok keletkeztek, a vízforrások és folyamok valamint a víztároló tavak kiszáradtak.

Rögtön ezután láttam egy elragadó látomást: Egy csodálatos csillogó óriási hegyi-tó, kristálytiszta vízzel telt, és "élő" volt. A tó egy magasan fekvő szép hegyvidékbe volt ágyazva - előtte egy természetes zárófallal, melyen egy keskeny, de magas vízesés szolgált a víz kivezetésére. Volt még valami különleges, ami az előző - Földről való - vízióval volt összefüggésben. Mialatt a földi vízforrások elapadtak és a szárazság terjedt, a vizeknek egy szellemi "átrétegeződése" történt: most a pompás hegyitóba folytak.
Ez azt jelenti: Minél szárazabb volt a Föld, annál inkább telítődött a mennyei víztartaléka e szépséges hegyitónak, mely arra várt, hogy öntözzenek vele.
Amint mindezeken elgondolkoztam (mert fel kellett dolgoznom a látottakat) halottam Jesua hangját mondván: Már nyitom a Menny zsilipjeit, hogy népemnek inni adjak - kiválasztottaimnak! Akinek van, adatik annak, hogy teljessége legyen!




Ezek után láttam, amint a mennyei hegyitóból egy öntözőcsatorna - elrejtetten, észrevehetetlenül - a Föld irányába helyeztetett, ahol Isten hűségesei voltak. Észrevettem, hogy mindenhol a Földön, ahol szellemi szárazság volt, hirtelen élő vízforrások fakadtak és mindenki aki abból ivott, szellemileg megújult, megerősödött erőnek teljességével, hogy mint "szellemi vízcsatornák" szolgálják az élő Istent.
Láttam, hogy valaki ivott ebből az élő vízforrásból és természetfeletti szellemi erő szabadult fel, ami képessé tette, elmenni, hogy az igazság után szomjazókat megitassa.

Azonban láttam Isten ellenségének működését is. Ez jött, mint egy sűrű fekete lávafolyam a Földre - mint a halál áradata - hogy megfojtsa és eldugítsa az élővíz áramlását. Ez a sűrűn folyó, szúrok-szerű lávafolyam, Isten gyermekeinek negatív viselkedését erősítette és egy nagy romboló erővel bírt.
Ez megtörténik a - tagadás, rágalmazás, pletykálkodás, szakadások, intrikák, pártoskodások, manipulációk, uralkodás, szidalmazások és gúnyolódások - által.
A pokolnak e fekete lávafolyamát leggyakrabban a -szidalmazások- táplálják!
Mialatt Isten ellensége megkísérelte, a halálnak e folyamával az élővizeket elérni, hogy eldugítsa és elpusztítsa, más szárazságtól sújtott helyeken fakadtak fel az üdv forrásai, amelyek azonnal megitatták és megélesztették a szomjazó lelkeket.
Itt egy felfedezést tettem: Minél közismertebbek és "nagyobbak" voltak ezek a vízforrások, annál könnyebben találta meg az ellenség hogy megtámadja! Minden, ami egykor "szilárd" és nagy volt, megtámadtatott.

Ebben az összefüggésben láttam egy másik látomásban, egy régi, széthullott aranybányát, olyat mint amilyenek a múlt századokban Alaszka részein voltak, és azokban az időkben valóságos aranylázat okoztak. Hallottam Jesua hangját: Egy mozgalmas gyülekezetet teremtek, amely nincs bemerevedve.

Láttam, hogy a nagy vízforrások helyett nagyszámban kicsiny, látszat-nélküli vízforrások keletkeztek az "öntözőkanna a szárazságban elv" alapján.
E források előnye a láthatatlanságukban volt! Ezek kicsik voltak és nem olyan közismertek, az ellenség nem tudta rögtön megtalálni hogy megkárosítsa, eldugítsa őket - hogy ezáltal elszikkadjanak. Nyilvánvalóan az erejük nem a nagyságukban volt, hiszen ahhoz kicsik voltak ők, hanem egyszerűen abban, hogy sok kicsi volt. De egy forrás vize elég volt, hogy emberek csoportját "megitassa" és azzal szellemileg életre hozza.
Ezek az élő vízforrások Isten gyermekei voltak, akik egy élő és hűséges viszonyban voltak Adon Jesuával/Úr Jézussal, az ő Urukkal.

Bennük beteljesedett a prófécia a Ján. 7,37-39-ből: Az utolsó napján a nagy ünnepnek, felállt Jesua/Jézus, és kiáltott mondván: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz énbennem, ahogy az *Írás mondta (azaz a *próféciákban jövendöltek alapján; megj.ford), annak belsejéből élővíz folyamai fognak ömölni! Ezt pedig a Szellemről mondta, akit a benne hívők fognak kapni...



Mindezek után Isten Szelleme visszavitt a nagy gyülekezeti helyiségbe. A meghívottak mind elfoglalták helyeiket. Előttük a megnyitott Írástekercsek Jesua személyes üzeneteivel, amik három oszlopban írattak meg és mindegyik csak a magáét tudta olvasni.
Továbbá láttam, hogy minden Írástekercsen egy kulcs feküdt, melyek úgy néztek ki mintha gyémántból faragták volna.
Szellememben a Jelenések 3,7-13-at kaptam: Ezt mondja a Szent, az Igaz, akinél a Dávid kulcsa van, aki (amit) kinyit, senki be nem zárja, és bezár és senki ki nem nyitja. Ismerem cselekedeteidet; lásd, nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki nem tud bezárni, mert bár kevés erőd van, mégis megtartottad az én Szavaimat, és az én nevemet nem tagadtad meg.
Lásd, neked adok némelyeket a sátán zsinagógájából, azokból, akik zsidóknak mondják magukat, és nem azok, hanem hazudnak; lásd, megteszem velük, hogy jöjjenek és leboruljanak a te lábaid előtt és megtudják, hogy én szerettelek téged. Mivel megtartottad állhatatosságra intő Szavamat, én is megtartalak téged a próbák/kísértés órájában, amely el fog jönni az egész világra, hogy megpróbálja azokat, akik a Földön laknak.
Eljövök hamar; tartsd szilárdan/erősen amid van, hogy senki el ne vegye győzelmi koszorúdat. Aki győz, azt oszloppá teszem az én Istenem Templomában, és onnan nem kerül ki többé; felírom rá az én Istenem nevét, és az én Istenem városának az új Jeruzsálemnek a nevét, amely a Mennyből száll alá az én Istenemtől; és az én új nevemet. 
Akinek van füle, hallja meg mit mond a Szellem a Gyülekezeteknek! 

A teljhatalommal való megbízatásnak a kulcsát csak azok kapják meg, akik hűséges kapcsolatban élnek Adon Jesuával, az ő Urukkal.
Láttam, amint Jesua az Ő hűségeseinek egy üzenetet adott, amelyben mindazok, akiket vérén vásárolt meg, saját magát mint "az élethez való kulcsot - az erőhöz és hatalomhoz" újra kínálja.
Azt mondta: Velem való valódi kapcsolat nélkül - nem tehettek semmit! 
Az arckifejezése nagyon komoly volt.
Ezen kinyilatkoztatás befejezéséül még ezt mondta: Hirdessetek engem és vezessétek őket a velem való függőségbe, hogy én őket élővizek forrásaivá tegyem, és ezáltal gyümölcsöt teremjenek az örökéletre!
...mert uraknak Ura és királyoknak Királya, és akik vele vannak az elhívottak, a kiválasztottak és hűségesek Jel. 17,14

Blast in die Posaunen!
Ruft meine Knechte und Maegde in meine Versammlung:
„Versammelt mir meine Getreuen, von den vier Enden der Erde,
damit Ich ihnen Weisung gebe..."
Eine Vision und Offenbarung Gottes vom Januar 2007

Dieter Bestaendig

Fordította: Katharina Becker
Ágak az Olajfában



Nincsenek megjegyzések: