"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2012. június 7., csütörtök

I. rész: Történelmi áttekintés az ókori Babilonról



     Babilon, nevének jelentése:
     'Isten kapuja', etimológiailag a héber balal, 'összezavar' igével hozza kapcsolatba.

    Nem kicsi anyag ez, próbálok a lényegre szorítkozni. Célom, hogy a Bibliában említett Babilon fogalmát jobban megértsük. Babilon a Bibliát újra és újra átszövi, elejétől kezdve a végéig. Több jelentős próféciában feltűnik, így a jövőben, a világvégén úgy, mint az utolsó birodalom. Sokszor, sokan hitték már, hogy eljött a világvége, az alapján, hogy úgy hitték az a birodalom, amely korukban létezik, leigázza és elnyomja őket az, a Bibliában említett, nagy Babilon.
Így hitték ezt - teljesség igénye nélkül - : a Katolikus Egyházra, Napóleonra, Hitlerre, Sztálinra, legutóbb az U.S.A.-ra, vagy akár az Európai Unió-ra is, stb.

Nem szándékozom, az elméletekkel vitába szállni, de talán érdemes lenne a mélyen hívő keresztényeknek elgondolkozni azon, hogy 2000 év alatt hányszor gondolták már azt, hogy itt a vég, eljött a nagy Babilon, a belőle kiemelkedő uralkodó pedig az utolsó antikrisztus. Később rákényszerültek, hogy visszavonják állításaikat. Valóban sok antikrisztus jön el, de ez még nem a vég. (1Jn 2,18)
Hanem ahogy János apostol mondja: az utolsó óra.
Jézus ugyanezt, így mondta:
"Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszenek titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és azt mondják: Én vagyok! - meg azt: Az idő közel jött! De ti ne kövessétek őket. És amikor háborúk zaját és lázadások hírét halljátok, ne rettenjetek meg, mert ezeknek előbb meg kell történniük, de nem jön mindjárt a vég." (Lk 21,8-9)
    Elméletemben minden létező klasszikus és modern teológiához képest egyszerűsítettem. Úgy gondolom, az utolsó Babilon, a Római Birodalom volt. Ez a birodalom a mai napig fennáll. Ennek a birodalomnak voltak aktuális uralkodói: a császárok, és modernkori megfelelőik, ezek közé tartoznak a fent felsorolt diktátorok is, de minden demokratikusan választott miniszterelnök, vagy unió is (pl. U.S.A, Európai Unió).
Babilonban vannak:  kormányzók, elöljárók, helytartók, tanácsosok, kincstárnokok, bírák, rendőrparancsnokok és a tartomány tisztviselői. (Dániel 3,2) Ha ezek felett akad egy minden hatalommal rendelkező uralkodó, akkor abból lesz egy antikrisztus, vagy ha már az utolsó, akkor az antikrisztus.
Nyilván az én felfogásomba belefér, hogy egy adott időben akár több antikrisztus is legyen. A nagy Babilonnak akár több tartományában is lehet egyszerre. Egy Oroszországban, egy Németországban.
A maga idejében János apostol is így látta: "sok antikrisztus jelent meg" (1Jn 2,18)
"Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, mert tagadja az Atyát és a Fiút." (1Jn 2,22)
Ebből látható, hogy az utolsó Babilont nem helyeztem el földrajzilag egy adott pontra, mintahogy sok keresztény tanító, esetleg az Eufrátesz folyó mellé, a régi Babilon városából várja. Egész Földre kiható gazdasági rendszerként értelmezem, amely több különálló tartományból áll össze, és amely időközönként változtatja földrajzi székhelyét, az éppen adott leghatalmasabb uralkodója szerint: Róma, Bécs, Párizs, New York, Brüsszel.

Tehát én nem várom Babilon eljöttét, hanem úgy gondolom, benne élünk, több mint 2000 éve. 
Ez egy történelmi látószög, történelmi értékelés. Nincs bennem ítélet a jelenlegi fennálló rendszer ellen, amely önmagát demokratikus-kapitalista rendszerként határozza meg. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy az ókori Babilonra vonatkoztatott jellemzők mindegyike illik erre is és az elmúlt 2000 évünk bármely más rendszereire.

Biblia szemszögéből nézve ebben a birodalomban, sok antikrisztus, jön és megy, lázadások, háborúk, járványok, éhínségek, földrengések, gazdasági válságok történnek; emberek születnek és halnak meg. Évek, évtizedek, sőt évszázadok és évezredek telnek el, de még mindig csak az utolsó óra marad, Babilonban.
Nagyon sok minden történik Babilonban. Például vallások születnek, vallási háborúk történnek, sőt még Jézus Krisztus követői is megtalálhatóak benne.
Babilon történelme sokszínű. És most tehát, ezekkel nekem többet nem is kellene foglalkoznom, de ...
habár egyszerűsítettem, az én egyszerűsítésem igen nagy utánajárást, olvasást, kutatást követelt meg, ahhoz, hogy valamiképpen ezt az új elméletemet, röviden, de hitelesen bemutathassam testvéreimnek.

Ezért terveim szerint három részre osztottam az anyagot:

I. rész: Történelmi áttekintés az ókori Babilonról
Itt nem a Biblia alapján, hanem az ókori Babilon történelmi helyzetének vizsgálata alapján, történelmi szempontok szerint határoztam meg Babilon átfogóbb jellemzőit.

II. rész: Miért gondolom, hogy a jelenlegi rendszerünk is Babilonhoz tartozik?
Itt, a jelenlegi rendszer felépítésünket, vagy inkább úgy mondom, hogy nagyobb, átfogóbb jellemzőit összehasonlítom az ókori Babilonéval. Még mindig kizárólag történelmi szempontok szerint, mellőzve a Bibliát.

III. rész: Az újkori Babilon jellemzői a Biblia alapján
Itt a bibliai próféciákra fogok támaszkodni. Isten Szava Babilonról.


Nem vagyok tudós. Hívő ember vagyok. Írásaim nem tudományos alapossággal készültek. Az objektivitásra törekvés önmagam számára volt fontos. Sok szeretettel, ajánlom mindenkinek tanulmányozásra és továbbgondolásra.


I. rész: 
Történelmi áttekintés az ókori Babilonról


    Történelmi szempontból Babilont legrégebbi említésként a Biblia lapjain találhattuk meg, az 1Móz 10,10-ben. Nimrod országa, aki először kezdett hatalmaskodni a világban.
Kr. e. a 18. században Hammurabi uralkodott benne.
Hatalmának tetőpontjára II. Nabukodonozor (Nebukadneccar) alatt jutott el (Kr.e. 605-562).
Kr.e. 539-ben Kores (Círus) perzsa király hódította meg.

Az ókori Babilon történelmi, átfogó jellemzői:


1.) Kora legnagyobb világvárosa.
     Babilon  jellemzője: Világhatalom /gazdagság.

    Hérodotosz, amikor meglátta, ámulatában így szólt: "Az ismert város, minden városánál fényesebb." Noha ekkora már az Újbabiloni Birodalom dicsősége régen elenyészett. Fénykora Nebukadneccar király uralkodása idején volt, aki egy alkalommal, felállíttatott egy 30 m magas aranyszobrot, (Dániel 3,1) mutatja mérhetetlen gazdagságát.
Dániel próféta így beszél Nebukadneccar király hatalmáról, (Dániel könyve 2,37-38):

Ó király, királyok királya, 
akinek a menny Istene 
királyságot, hatalmat, erőt és méltóságot adott, 
kezedbe adta az embereket, a mezei állatokat 
és az égi madarakat, 
bárhol laknak is, 
és mindezeknek uralkodójává tett: 
te vagy az aranyfej!


2.) Gazdagságának alapja a kereskedelem. 
     Babilon jellemzője: a kereskedelem.

    "A kereskedelem fontos szerepet játszott Babilonban, s így érthető, hogy a bevételekből a király is részesedni akart. A távolsági és nagykereskedelemmel foglalkozók legtöbbje a király alkalmazottja volt, s az ő megbízásából dolgozott. A nagy tételekben folytatott kereskedelemhez királyi engedélyre volt szükség, ami azt jelentette, hogy a jövedelemből adórészesedést kellett fizetni. A kereskedők ennek fejében a király különleges védelmét élvezték, például ő gondoskodott országában az utak biztonságáról. A templomok is védték érdekeiket, s a kereskedelem terén vezető szerepre törekedtek.



Voltak államközi szerződések is, amelyeknek célja az volt, hogy biztosítsák az akadálytalan kereskedelmet azokban az országokban, amelyeken a kereskedők átutaztak. Ezért az illető területek mindenkori uralkodójának vámot kellett fizetni." (Evelyn Klengel-Brandt, Utazás az ókori Babilonba, Corvina Kiadó, 1973, 92. old)


3.) Kora legjelentősebb pénzügyi központja.
     Babilon jellemzője: a bankrendszer /a hitelnyújtás.

    A bankrendszer őse kétséget kizárólag az ókori Babilonban alakult ki. És nem csak éppen kezdetleges formájában, hanem megdöbbentően hasonlatos volt a mostani modern idők bankrendszeréhez.

    A pénzügyleteket papok bonyolítják, de magánbakok is alakulnak.
A fizikai munkát rabszolgák végzik. A rabszolgák piaci értéke alacsony. Egy rabszolga ára 2 marha, vagy 20 kecske. Ők intézik a kereskedők üzleti ügyeit is, számlákat, szállítóleveleket és kereskedelmi szerződéseket írnak.


    „Mezopotámiában több ezer olyan agyagtáblát találtak, melyek egyének vagy közösségek ügyleteiről tanúskodnak, s ezek az ügyletek tárgyukat tekintve lényegében megegyeznek a mai bankok eljárásaival: bizonyos egyének vagy közösségek hitelt nyújtanak, és pénzt – azaz ezüstöt vagy más értéket – fogadnak el letétbe. Éppen a gazdasági élet e dokumentumai győznek meg bennünket arról, hogy a kereskedelmi ügyletek kezdeteit nem Görögországban kell keresnünk. A görög bankárok ión elődeitől a lűd és főníciai nyerészkedőkhöz vezet az út, akik közvetlen tanítványai voltak a babilóniai kereskedelmi ügyletek mestereinek. Babilónban ugyanis tehetséges pénzemberek dolgoztak a palota és a templom szolgálatában vagy önálló vállalkozókként. … Ahogy nem vették figyelembe a maximális árakról és a minimális bérekről kiadott rendeleteket, ugyanúgy az uralkodó tekintélye nem bizonyult elegendőnek ahhoz sem, hogy kikényszerítse a kamatláb mértékének megtartását. A tamkárumok vagyoni szempontból erős és befolyásos rétege, amelynek segítségére az uralkodónak is szüksége volt, megtartotta függetlenségét; még a palota sem mert vele szemben fellépni. A kereskedők körében egyre gyakrabban tűnnek fel olyan meggazdagodott egyének, akik számára a hitelnyújtás volt a fő kereseti forrás. Ily módon tett szert hírnévre a dél-babilóniai Larszában Balmu-namhe, aki az i.e. 19. században folytatta üzelmeit; könyvelésének ugyan csak egy része maradt fenn, de ez is bőven elegendő ahhoz, hogy megismerjük igazi arcát. Olyannyira fejébe szállt a dicsőség, hogy már tamkárumnak sem címeztette magát, Larszában nem lakott a tamkárumok negyedében, hanem külön székhelyen – talán azért, hogy a többiek ne lássanak bele a kártyáiba.”  (Josef Klíma: Mezopotámia, Alcím: Ősi civilizáció és kultúra a Tigris és az Eufrátesz mentén, 1976. Gondolat, 1983, 141-142)

    „A földművelés és állattenyésztés termékfölöslegével a babiloniak nagy távolságokra kereskedtek. Mivel az ország természeti kincsekben szegény volt, lakói a legrégebbi időktől kezdve kénytelenek voltak élénk csereforgalmat folytatni más területek népeivel. A kereskedelem alapozta meg sok város jelentőségét és gazdagságát, amelyeket, kedvező földrajzi fekvésük folytán, a karavánoknak fel kellett keresniük. Babilon már Hammurapi király uralkodása alatt kereskedelmi központtá fejlődött, ami döntően hozzájárult a város jólétéhez. A babiloniak nemcsak saját kiviteli és behozatali cikkeikkel kereskedtek, hanem más országok közvetítőiként is sikeresen tevékenykedtek, és ezzel a közvetítő kereskedelemmel nagy haszonra tettek szert. Babilon a kereskedők közmondásos országa lett, mivel itt már korán igen magas fokra fejlődött az adásvétel, a pénz- és hitelgazdálkodás technikája.” (Evelyn Klengel-Brandt, Utazás az ókori Babilonba, Corvina Kiadó, 1973, 80-81. old)

    „A palotának nem volt könnyű dolga, ha gátat akart vetni a pénzmágnások harácsolásának. Tekintettel kellett lennie a közérdekre és az ország gazdasági egyensúlyára, amely részben a szélesebb rétegek teherbírásától függött, de alakulását kisebb-nagyobb mértékben az is befolyásolta, hogy a kincstár rászorult a vagyonos rétegek segítségére. Az uralkodó rendszabályozó intézkedései félúton megrekedtek, a jó uralkodó arra törekedett, hogy legalább az uzsorások önkényeskedésének legkirívóbb eseteit megtorolja.” (Josef Klíma: Mezopotámia, Alcím: Ősi civilizáció és kultúra a Tigris és az Eufrátesz mentén, 1976. Gondolat, 1983, 142-143)


4.) Vallási tolerancia.
      Babilon jellemzője: a sokistenhit és a bálványimádás.

    "Új istenek tűntek föl megváltozott hierarchiával: An, Enlil, Enki helyett Marduk a legnagyobb (vsz. azonos Béllel, Babilon városistene, Enki fia, a „Bölcsesség Ura”, a káosz és az alvilág legyőzője); 
Szín Ur és Hárán városistene, Holdisten; az ő leánya Istár, a szerelem, a gyönyör, a harc és a győzelem istennője; 
Samas a Napisten, a legfőbb törvényhozó és bíró, jutalmazó és büntető, Larsza és Szippar városistene, mindentudó, a csillagászok és jósok védelmezője. Az istenek numinózus jellege szent félelmet és tiszteletet parancsol. Jósok támadtak akaratuk hirdetésére. Bizonyos mágikus és okkult cselekmények bepillantást engednek a sorsba (asztrológia), és lehetővé teszik irányítását is. Nagy jelentősége van a mítoszoknak: gyűjtik, följegyzik" (Katolikus lexikonból)



Mágusok, igézők, varázslók, csillagjósok birodalma. (Dániel 2,2)


Marduk istennek állított aranyszobrok, és ötven más istennek állított templomok országa.

5.) Beszélt nyelve: világnyelv
      Babilon jellemzője: az egy nyelv.

    "Az i.e. 2. évezredben Babilon erős gazdasági helyzete, valamint jelentős politikai befolyása eredményezte az ékírás és a babiloni nyelv széles körű elterjedését, az akkád akkoriban világnyelvnek számított, ezt használták például az Egyiptommal folytatott levelezésben is." (Evelyn Klengel-Brandt, Utazás az ókori Babilónba, Corvina Kiadó, 1973, 229-230 old)


6.) A világ legfejlettebb technológiája
     Babilon jellemzője: Az ember uralkodásának győzelmét 
     és dicsőségét hirdető hatalmas építmények, technikai újítások.

    Nyilván, hogy egy világhatalom ezekkel rendelkezik, harcászatban, földművelésben, tudományokban, építészetben, stb. Babilonban ennek jelképes kifejezője a 70-90 m magas Zikkuratok.

"Nebukadneccar kiterjedt építési programját saját leírásaiból ismerjük. Mivel apjától jól megszervezett birodalmat örökölt, hosszú uralkodását arra használhatta fel, hogy Babilóniában nagyarányú építkezéseket hajtson végre. Babilon királyi városának a szépsége és lenyűgöző mérete egyedülálló volt a maga idejében. Nebukadneccar kérkedése, hogy ezt a nagy várost hatalma teljében fennsége dicsőítésére királyi székhellyé építette, történelmileg igazolható (Dán 4,27).



    Babilon védelme érdekében a várost kettős kőfallal és vizesárokkal vették körül. Magában a városban jól kiépített út és csatornahálózat szolgált a közlekedés lebonyolítására. A királyi palotában és a felvonulások céljára épült széles utak mentén zománcozott, színes agyagtéglákból készült oroszlán, bika és sárkányszobrok álltak. A jól ismert Istár-kapu képezte ennek az útnak a bejáratát. Az építkezéseknél használt téglákba Nebukadneccar neve volt belenyomtatva. Babilonban és Borsippában húsz templomot szenteltek ennek a híres királynak.


Az egyik legjelentősebb vállalkozása a templom környékén újra felépített zikkurat volt. Nebukadneccar függőkertjeit, amelyeket méd felesége (Szemiramisz - Ford. megj.) kedvére épített, a görögök a világ hét csodája között tartották számon.



    Az Istár-kapu közelében levő egyik boltozatos épületben talált háromszáz agyagtábla szerint Nebukadneccar idejében a zsidók fogságban éltek. Ezeken a Kr.e. 595-570 körüli évekből való táblákon azt is feljegyezték, hogy mi volt a fejadagja az Egyiptomból, Filiszteából, Kisázsiából, Perzsiából és Júdából származó foglyoknak. Az egyik legérdekesebb adat Jójákinnak és öt fiának a megemlítése. Semmi kétség nem férhet ahhoz, hogy mind a babilóniaiak, mind a zsidók Jójákint a dávidi trón jogos örökösének ismerték el.
    Nebukadneccar Kr.e. 562-ben bekövetkezett halálával a babiloni királyság dicsősége is halványulni kezdett. Eredményes uralkodása során a babiloni kis királyságot az egész Közel-Keletre kiterjedő birodalommá sikerült növelnie, Súsától a Földközi-tengerig, a Perzsa-öböltől a Tigris felső folyásáig, és a Taurusz-hegységtől egészen a Nílus menti első vízesésig Egyiptomban. Korának legjobban megerősített városává kiépített Babilon nagyságában és fényűző pompájában építtetőjének mérhetetlen becsvágyáról tanúskodik. 43 éves, hatalmas arányú, zseniális uralmához hasonlítható nem volt utódai között." (Samuel J. Schultz: Üzen az Ószövetség, 243. old)


7.) Sokszínű, kevert népesség
      Babilon jellemzője: népek olvasztótégelye

A népesség, amely egyrészt hódító hadjáratok zsákmányai, másrészt betelepült meggazdagodni vágyók.

II. rész: http://testveremnek.blogspot.com/2011/12/ii-resz-miert-gondolom-hogy-jelenlegi.html

Nincsenek megjegyzések: